Ötéves csúcson a magyar reálbér-növekedés! - Jöhet a fordulat?

Az első három hónap adatai alapján megállapítható, hogy az év elején bevezetett személyi jövedelemadó-adócsökkentés hatására a bruttó és a nettó bérek növekedési üteme között bő 6 százalékpontos rés nyílt. Az első negyedévben összességében a bruttó (adózás előtti) keresetek éves alapon 5,7 százalékkal emelkedtek, addig a nettó fizetéseknél már 11,9 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal.

Az inflációtól tisztított mutató így aztán szépen megugrott az év elején, amit további jelentős mértékben segített a költségvetési szektorban januárban és márciusban folyósított keresetkiegészítés. Ez meg is látszik az adatokon: az állami szférában az első negyedévben 8,9 százalékos volt a reálbér-növekedés. Mivel az eseti kifizetések sora ezzel véget ért, várhatóan a következő hónapokban ez a mutató folyamatosan csökken majd. A nominális bérbefagyasztás miatt a költségvetési szegmensben innentől kezdve csak az adócsökkentés áldásos hatását nyerik meg az alkalmazottak. Igaz, a bérszint miatt az adócsökkentés hatásai átlagosan itt erősebb, mint a versenyszférában.

A bérfolyamatok makrogazdasági szempontból is kedvezőek. Az infláció szempontjából fontos, hogy a versenyszféra rendszeres bruttó kereseti dinamikája nem indult el felfelé, a mostani 5-6 százalékos mértékkel valószínűleg s jegybank hosszabb távon is kiegyezne, hiszen nem jelent inflációs nyomást költségoldalról. Ugyanakkor persze kockázatként jelen van, hogy vajon mennyire tekinthető tartósnak a mély recesszió által lenyomott bérnövekedési tempó.

További jó hír, hogy a foglalkoztatás is emelkedett. A költségvetési szférában 15 ezerrel többen dolgoztak, mint februárban, 5,3 százalékkal többen mint egy éve. A jelenség mögött a közmunka programokat sejthetjük, a KSH szűkszavú közlése szerint az éves indexet csaknem 6 százalékponttal löki meg a közfoglalkoztatás bővülése.

Ami meglepőbb, hogy márciusban a versenyszektor legalább öt főt foglalkoztató szegmensében is emelkedett a foglalkoztatottság. A 10 ezer fős emelkedés ugyan nem sok, de az optimistábbak számára mégis azt jelezheti, hogy elérhettük a gödör alját. A szakértők egyébként ez ügyben általában óvatosak: úgy látják, hogy először a meglévő alkalmazottak hatékonyabb kihasználása kezdődik el, hiszen a válság során a vállalatok nem rúgtak ki annyi embert, mint amennyi a recesszió mélységéből következne.