Bevallották a cégek: személyes kapcsolatok nélkül nincs állás!

DGS Global Research Toborzási Trendek 2010 kutatási eredményei szerint a munkáltatók negyedénél még 2009-ben is nőtt a dolgozói létszám, és stagnál a fluktuáció. Ugyanakkor a 20 és 30 évesek körében megnőtt azok aránya, akik váltásra készülnek, sőt, a 30 és 40 év közöttiek is bátrak e téren, egyedül a 40 év feletti munkavállalók esetében nem kell megtartási problémákkal szembenézniük a munkaadóknak - mondta el Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezetője.

Ez tehát azt jelzi, hogy a válság ellenére érzékelhető némi mozgás a munkaerőpiacon. Az állásokra rábukkanni azonban nem olyan egyszerű, mivel a cégeknek nem mindegy, hogy mennyi költségből ússzák meg a toborzást: a válaszolók körében kétszer többen használják a személyes ismeretségen történő kiválasztás módszerét, mint egy évvel korábban.

A megkérdezettek háromnegyede eltérő csatornákat használ a vezetők, a szellemi és a fizikai munkaerő kiválasztására. Diplomások esetében általában az Assessment Centert és a strukturált interjút használják, míg pszichológiai eszközöket a középvezetőknél, stressz-interjút a vezetőknél, orvosi alkalmassági vizsgálatot pedig a fizikai munkaerőnél alkalmaznak.

A klasszikus toborzási csatornák mellett sok helyen már belső kiválasztással, képzésekkel, gyakornoki programokkal töltik fel a létszámot és biztosítják az utánpótlást.

A Citibanknál például általában csak alsóbb pozíciókban vesznek fel kívülről munkatársakat, akiket aztán tovább képeznek. A toborzást általában házon belül tehetségmenedzsment és belső fejlesztési programokkal oldják meg.

A British American Tobacconál az iparág rossz hírnevének ellensúlyozására állásbörzéken kívül célzott workshopokat szerveznek, virtuális versenyeket rendeznek, hallgatói önkormányzatokkal tartják a kapcsolatot, hogy megmutassák a BAT szervezeti kultúráját, megismertessék a fiatalokkal a teljesítmény elvárásaikat, karrierlehetőségeiket.

Ugyancsak a gyakornoki programra épít a Magyar Telekom, ahol a pozíciók 60 százalékát belülről próbálják feltölteni.

Megtartáson kevés a hangsúly

A munkáltatók alig 57 százaléka foglalkozik az új munkatársak beillesztésével, ami általában tréning, írásos tájékoztató, komplex beillesztési program, vagy mentor bevonásával történik. A munkáltatók még mindig nem ismerték fel, hogy az erkölcsi megbecsülésnek mekkora súlya van: a dolgozóknak sokkal többet számít a feladatokban rejlő kihívás, valamint ezek honorálása.

Mindenkit lenyomoznak

A kutatásban résztvevő cégek válaszai szerint a munkáltatók kicsivel több, mint kétharmada bizony leellenőrzi a jelölteket, mielőtt felvenné. A HR-esek elsősorban a referenciának és az ajánlásoknak néznek utána, ezt követik a végzettséget igazoló dokumentumok, viszont a netes közösségi oldalak és egyéb internetes források áttekintésétől sem riadnak vissza.

Dr. Soós Andrea ügyvéd, munkajogi specialista szerint ezzel azonban óvatosan kell bánniuk a munkáltatóknak, mivel munka törvénykönyvének 77. paragrafusa szerint: a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. Az interneten közölt adatoknak ilyen formán nincs köze a munkavégzéshez. Ez tehát akár anti-diszkriminációs perek indítását is eredményezheti.