Változtatnia kell a kormánynak az áfa-visszatérítés szabályain

A magyar munkaerőhiányról szóló vita új szintre lépett.

A magyar gyártóipar kritikus ponthoz érkezett: miközben új gyárak és beruházások érkeznek az országba, egyre kevesebb a megfelelő tudással rendelkező szakember.

A kormány három hétre növeli az apaszabadság időtartamát, amelyet egyúttal összehangol a csecsemőgondozási díjjal (CSED) és a szülői szabadsággal is.

Több mint 4,6 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben nagyjából 220 ezren keresnek aktívan munkát. De miért érkezett fordulóponthoz a magyar munkaerőpiac? Mutatjuk!

Beszámoló a a Prohuman Csoport és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében megvalósuló Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferenciáról.

A Gazdagréti Uszoda nyugdíjas takarítót keres bruttó 2 200 forintos órabérrel, ami nyugdíj melletti adózás mellett akár havi 330 ezer forintos nettó keresetet is jelenthet.

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a pedagógusok 2026-os, visszamenőleges hatályú kiegészítő béremeléséről szóló tervezetet.

A 2026. márciusi béradatok alapján kiderült, hogy az illetmények jelenleg elmaradnak a korábbi célértéktől.

Rövid távon az egyik legjelentősebb változás az utazási szokásokban figyelhető meg.

Három év alatt 1 százalékról 48 százalékra emelkedett azoknak a diákmunkásoknak az aránya, akik 2500 feletti órabért várnak el munkáltatójuktól

A hazai piac elérte azt a kritikus bérplafont, amelyen túl a nemzetközi anyacégek egyszerűen nem hajlandók többet költeni Magyarországon.

Egyre több dolgozó „jelen van, de nincs ott” – a háttérben nem lustaság, hanem rejtett kiégés állhat.