Állásinterjú, vagy spanyol inkvizíció? A hazugságvizsgáló azért már sok!

Ma már számos olyan állásinterjú létezik, ahol a jelentkezőknek órákon keresztül szituációs gyakorlatokon kell részt venniük, szimulált munkahelyi problémákat kell megoldaniuk (legyen szó személyes, kollegális összetűzések, vagy elromlott faxgép kezeléséről), több száz kérdéses pszichológiai teszteket kell kitölteniük, és akkor a szokásos kérdésekről - mint hogy mik a legjobb/legrosszabb tulajdonságaink - még nem is esett szó.

Akadnak olyan cégek is - a Wall Street Journal cikke szerint - akik még ennél is cifrább dolgokat kérnek a jelentkezőktől. Egy befektetési bank például azt kérte a nőnemű, üzletkötőnek jelentkező pályázóktól, hogy csinos estélyi ruhába jöjjenek az interjúra, amilyenben a gazdag ügyfeleket szórakoztatni tudnák. Másutt azt kérik, hogy a jelentkezők egymást interjúztassák, és tegyék próbára egymás bátorságát ezalatt, ami szintén elég bizarr, és kínos helyzeteket szülhet.

Persze hasonló esetek nem csak a tengerentúlon fordulnak elő. Az adatvédelmi ombudsmanhoz beadott panaszok alapján akad olyan cég, amely az új munkavállalók megbízhatóságát poligráfos hazugságvizsgálattal állapítja meg, más esetekben olyan kérdőív kitöltésére kérték a jelentkezőket, amely a lakásviszonyokra, a szülők foglalkozására, tetoválásra, krónikus betegségre, dohányzási szokásokra is rákérdezett.

Jóri András adatvédelmi biztos szerint ezek a kérdések nem kapcsolatosak a munkaviszonnyal, vagyis cél nélküli és egyben jogszerűtlen is, ha az állásinterjún a munkaadó a családi állapotra, a lakásviszonyokra, a szülők foglalkozására, tetoválásra, krónikus betegségre, dohányzásra vonatkozó adatlap kitöltésére kéri a jelentkezőt, vagy poligráfos vizsgálatot kér.

Ráadásul a krónikus betegség, dohányázásra vonatkozó kérdések különleges adatoknak minősülnek, amelyeket az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint az érintett írásbeli hozzájárulása, vagy törvényi rendelkezés alapján lehet kezelni. A poligráfos hazugságvizsgálat alkalmazhatósága csak törvényben megfogalmazott alkotmányos garanciák mellett fogadható el, és csak büntetőeljárás keretében, amelynek célja különösen fontos társadalmi érdek kell, hogy legyen.

Az adatvédelmi törvény alapján a munkavállaló jogosult megtagadni a választ a megfelelő céllal nem rendelkező adatkezelést eredményező kérdésre.