Magyar csúcsfizetések: 70 ezer ember elégedett lehet?

2009 első három hónapjában a költségvetési szférában 710 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 876 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak 3,4%-os csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest.

A legfrissebb munkaerő-piaci helyzetkép: Döbbenetes számok: elképesztő szinten a magyar munkanélküliség

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 195 800 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 193 300 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 205 000 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,3%-kal voltak magasabbak, mint az előző év január-márciusában. Ezen belül a versenyszférában 4,8%-kal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13-ik havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 9,5%-kal maradtak el az előző évitől.

Az átlagos nettó kereset 120 600 Ft-nak felelt meg: továbbra is óriási a különbség a fizikai foglalkozásúak (88 700 Ft) és a szellemi foglalkozásúak (153 400 Ft) nettója között.

A nettó kereset átlagosan 0,2%-kal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 3,4%-os növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 7,3%-os csökkenés jelentkezett.

A Pénzügyi, biztosítási tevékenységi körben 72,3 ezren állnak alkalmazásban (közülük szinte mindenki szellemi foglalkozásúnak minősül): érdekes, hogy a válság ellenére 2 százalékkal többen dolgoznak a szektorban, mint tavaly ilyenkor.

Az jól látszik, hogy bruttó és nettó átlagkeresetben is verhetetlen a pénzügyi szektor. Bruttóban havonta 455 ezer forint az átlag, míg ugyanez nettóértékben a 235 ezer forintot is meghaladja. (Hangsúlyozzuk, hogy átlagkeresetről van szó, tehát értelemszerűen a bankigazgatónak ennél nagyobb, a banki ügyfélszolgálatosnak pedig valószínűsíthetően szerényebb a fizetése.)

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy rá is tárt karokkal vár a pénzügyi szektor, gondoljon bele abba, hogy a recesszió itt is érezteti hatását, és vélhetően nem bír már el túl sok új munkaerőt. Elég ha csak a bankok sorozatos elbocsátásaira gondolunk, de az is megdöbbentő adat, hogy 150 ezer (hitel, befektetési, biztosítási, stb.) ügynök van jelenleg hazánkban:  150 ezer ügynök országában élünk: kinek az érdekeit szolgálják?

Megfigyelhető ugyanakkor, hogy -elsősorban a különféle juttatások visszafogásának hatására- a szektor átlagkeresete (bruttó és nettó egyaránt) mintegy 6 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest.

Világviszonylatban is meglehetősen összetett a helyzet a pénzügyi szektor humánerőforrás-kérdéseivel kapcsolatban. Miközben egyre kevesebb hír érkezik a pénzintézetek tömeges elbocsátásairól, azok, akiknek sikerült megtartaniuk állásukat -általánosságban- ugyanolyan jól keresnek, mint korábban. A Financial Times adatai szerint például a világ egyik pénzügyi központjában, London banknegyedében, a City-ben 5 százalékkal nőttek a fizetések tavaly márciushoz képest. Így most ott az éves átlagkereset 52 ezer font, azaz 16,4 millió forint évente (ez azt jelenti, hogy az ott dolgozók átlagosan havonta bruttó 1,3 millió forintot keresnek).