20 millió forintig eltörölték az örökösödési illetéket!

Átment a parlamenten az adócsomagnak az a módosító javaslata, amely alapján a 20 millió forintnál kevesebbet érő örökölt vagyon után nem kell illetéket fizetni. A fideszes Varga Mihály volt pénzügyminiszter nevével fémjelzett javaslat értelmében az illetékmentességre az úgynevezett elsőfokú örökösök, vagyis a gyerekek, a szülők és a házastársak lesznek jogosultak jövő január 1-jétől.

Ha az ingatlan többet ér húszmillió forintnál, értelemszerűen az afölötti részt terheli illeték, ha viszont kevesebbet ér, akkor a fennmaradó részt kipótolhatja az örökös más vagyonelemekkel. A javaslat szerint az illetékmentesség januártól lenne érvényes, és a folyamatban lévő, de még el nem bírált ügyeknél is alkalmazni kell.

Tóth Ádám, az országos közjegyzői kamara elnöke elmondta, hogy nem számítanak arra, hogy örökösök tömeges méretekben próbálnák halasztani mindenféle jogi trükközéssel az éppen folyamatban lévő öröklési eljárásaikat, éppen amiatt, hogy január elsejéig alig több, mint egy hónap van, amiből két hét az ünnepek miatt amúgy is kiesik, tehát nincsen szükségünk időhúzásra.

Akár másfél hónapig elhúzódhat egy ügy

Egy halálesetet követően a helyi önkormányzat jegyzője hagyatéki leltárt készít, vagyis felméri az örökhagyó által az örökösökre hagyott vagyon értékét. A jegyző tárgyalással vagy tárgyaláson kívül (ez utóbbi csak akkor lehetséges, ha egyszerű esetről van szó, tehát egy örökös van, és van végrendelet) meghozza a hagyatékátadó végzést. A hagyatékátadó végzést elküldik a földhivatalnak és az APEH-nek.

Az adóhivatal ezt harminc napon belül elbírálja, és hoz egy illetékfizetési kötelezettséget előíró döntést. Ezt kiküldi az örökösnek. Ha az örökös az örökösödési illeték tárgyában született döntés kézhez vételétől számított 15 napon belül nem fellebbez a határozat ellen, akkor az jogerőssé válik. Amíg ez be nem következik - amíg tehát akár másfél hónap is eltelhet -, addig folyamatban lévő ügyről van szó, tehát ezekre az ügyekre érvényes lesz a törvénymódosítás.

Ha az első fokon eljáró illetékhivatal döntése ellen fellebbezünk, - mondjuk olyan indokkal, hogy a megállapított öröklési illetéket nem tartja méltányosnak, vagy szeretne halasztást kérni az illetékfizetésre -, akkor elkezdődik a másodfokú eljárás. A másodfokon eljáró hatóság döntése ellen szintén fellebbezhet az örökös, és kérheti a közigazgatási bíróságot, hogy vizsgálja felül az Illetékhivatal által hozott döntést. Vagyis ügyünk mindaddig folyamatban lévőnek minősül, amíg nem születik jogerős határozat akár első-, vagy másodfokon, vagy később a közigazgatási bíróságon.

Nagyon kivételes esetekben előfordulhat olyan, hogy már megvan a lezárt, jogerős határozat, mégis van folyamatban további eljárás, de ezekben az esetekben is az számít, hogy már létezik a jogerőre emelkedett határozat, vagyis ezeket az eseteket "befejezett, de nem jogerős" ügyeknek címkézik, vagyis nem tekintik folyamatban lévő ügynek őket majd az új, januárban hatályba lépő, öröklésre vonatkozó adójogszabály szerint.

Nem tudni, mennyit veszít az állam

Az Index kérdésére az APEH nem tudta megmondani, hogy a törvénymódosítással mennyit bukik a költségvetés. Nem létezik ugyanis olyan kimutatás, amelyből kiderülne, hogy az öröklési ügyek hány százalékában van szó a 20 millió forintos értékhatárt el nem érő vagyonról.

Az illetékekkel kapcsolatos minden publikus adat elérhető az APEH honlapján. Eszerint az öröklési illetékből keletkezett bevételek 2008. október végéig 6 685 637 253 forintra rúgtak, amely nem tartalmazza a gépjármű-öröklés illetékéből befolyt összeget. Ez az adat külön statisztikában szerepel, és amelyből október végéig 227 174 900 forint bevétele származott az államnak.