Öröklés szabályai, rendje: az örökösödési adó és az illeték mértéke 2026-ban

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az öröklés rendje szerinti csoportokat, kitérünk a házastársak és az élettársak közötti kritikus különbségekre, és tisztázzuk a jogszabályok legfontosabb fogalmait a kötelesrésztől az ági vagyonig. Emellett útmutatót adunk a 2026-ban érvényes illetékmértékekhez, hogy tisztában legyünk az esetlegesen ránk váró fizetési kötelezettséggel is.

Mi szabályozza az öröklést Magyarországon?

Magyarországon az öröklés rendjét és feltételeit több, egymással szorosan összefüggő jogszabály határozza meg. Az alapvető elveket, tehát azt, hogy pontosan mik az öröklés szabályai, a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény hetedik könyve tartalmazza. A Ptk. öröklés szabályait meghatározó fejezete – melyet a köznyelvben gyakran örökösödési törvény néven emlegetünk – rögzíti, ki számíthat örökösnek, hogyan épül fel a törvényes sorrend, és mi a teendő a végintézkedések (például a végrendelet vagy az öröklési szerződés), valamint a kötelesrész kapcsán.

A vagyoni kérdések és az állam felé teljesítendő fizetési kötelezettségek esetében viszont már az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az irányadó. Ez a törvény szabja meg az öröklési illeték mértékét, és sorolja fel azokat az eseteket is, amikor valaki mentesül a fizetés alól.

A folyamat gyakorlati részét, vagyis a hagyaték hivatalos átadását a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény szabályozza. Ez határozza meg a közjegyzők és a jegyzők feladatait, a hagyatéki leltár felvételét és a tárgyalás menetét is. E jogszabályok együttesen biztosítják, hogy az elhunyt vagyona a törvényeknek megfelelően kerüljön az örökösökhöz.

Ki örököl először? A törvényes öröklés sorrendje

Ha nincs érvényes végintézkedés, a hagyaték sorsát a Ptk. öröklési jogi szabályai határozzák meg. A törvényes öröklés meghatározott rokoni csoportokra épül: a közelebbi öröklési csoport tagjai főszabály szerint megelőzik a távolabbi rokonokat.

1. A gyermekek és leszármazók: Az örökösödési sorrend első helyén az örökhagyó gyermekei állnak. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Ilyenkor az ingatlan közös tulajdonba kerül, ám ha az örökösök nem tudnak megegyezni a hasznosításról, egyénileg is dönthetnek az ingatlanrész eladása mellett. Ha valamelyik gyermek kiesik az öröklésből, az ő helyén a saját leszármazói, vagyis például az örökhagyó unokái örökölhetnek.
2. A házastárs leszármazók mellett: Ha vannak gyermekek vagy más leszármazók, a házastárs nem utánuk, hanem mellettük örököl. Megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és annak berendezési, felszerelési tárgyain, a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész.
3. A házastárs és a szülők leszármazók hiányában: Ha nincs leszármazó, de vannak szülők, a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és annak berendezési, felszerelési tárgyait. A hagyaték többi részének felét a házastárs, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban.
4. Szülők, testvérek és távolabbi rokonok: Ha nincs leszármazó és házastárs, az örökhagyó szülei örökölnek fejenként egyenlő részben. Ha valamelyik szülő kiesik, az ő helyén a leszármazói, például az örökhagyó testvérei vagy azok leszármazói örökölhetnek. Ha ilyen örökös sincs, a sorrend a nagyszülők, majd a távolabbi felmenők és azok leszármazói felé halad tovább.
5. Ági öröklés mint speciális szabály: Az ági öröklés akkor merülhet fel, ha az örökhagyónak nincs leszármazója, és a hagyatékban olyan vagyontárgy van, amely valamelyik felmenőtől öröklés vagy ajándékozás útján került hozzá. Ilyen esetben az adott vagyontárgy ági vagyonként külön elbírálás alá eshet. Az ági jelleget annak kell bizonyítania, aki ezen a címen örökölne.

Fontos, hogy az élettárs ebben a törvényes öröklési sorrendben nem szerepel ugyanúgy, mint a házastárs. Végrendelet vagy más végintézkedés hiányában az élettárs nem válik automatikusan törvényes örökössé. Mivel a házastárs és az élettárs helyzete közötti különbség gyakori félreértés, ezt a következő fejezetekben részletesen is bemutatjuk.

Öröklés házastárs esetén: Mi jár a túlélő házastársnak?

A túlélő házastárs helyzete az egyik legösszetettebb terület az öröklésre vonatkozó jogszabályok között. Fontos tisztázni, hogy a házastárs nem egy fix helyet foglal el az öröklési sorrendben, hanem a rokoni kapcsolatok függvényében eltérő módon részesül a hagyatékból.

Ha van leszármazó (gyermek, unoka), a házastárs nem a gyermekek után, hanem velük párhuzamosan örököl. A neki járó vagyont két részre osztja a törvény:

• A közösen lakott lakás: A házastársat megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és az ahhoz tartozó berendezési, felszerelési tárgyakon.
• A hagyaték többi része: Minden egyéb vagyontárgyból (például bankszámla, autó, nyaraló, egyéb ingatlanok) a házastársat egy gyermeknyi rész illeti meg. Ha tehát két gyermek van, a hagyaték ezen része háromfelé oszlik (két gyermek és a házastárs között).

Ha azonban az örökhagyónak nincs leszármazója, a házastárs az életben lévő szülőkkel osztozik a hagyatékon:

• A lakás tulajdonjoga: A közösen lakott lakást és a berendezési tárgyakat a házastárs ekkor nem haszonélvezőként, hanem tulajdonosként örökli meg.
• A hagyaték többi része: A hagyaték minden más részének a felét a házastárs kapja, a másik felét pedig az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban.

Amennyiben sem leszármazó, sem életben lévő szülő nincs, a házastárs válik az egyedüli általános örökössé. Az anyagi helyzet rendezésekor az örökség mellett érdemes tájékozódni a kapcsolódó szociális ellátásokról, például az özvegyi nyugdíj igényléséről is.

Örököl-e az élettárs végrendelet nélkül?

Az élettársak öröklési helyzete alapjaiban tér el a házastársakétól, mivel a Ptk. szerint az élettárs nem törvényes örökös. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy végrendelkezés hiányában a túlélő élettárs semmit nem örököl a párja után, függetlenül attól, hogy hány évtizede éltek közös háztartásban, vagy neveltek-e közös gyermekeket.

A törvény tehát nem ismeri el az élettársat törvényes örökösként, így nem illeti meg őt automatikusan a közösen lakott lakáson fennálló haszonélvezeti jog sem.

Ilyen esetben pedig előfordulhat, hogy az elhunyt párja után a törvényes örökösök (például a gyermekek vagy a szülők) követelhetik az ingatlan kiürítését. Ahhoz, hogy az élettársak gondoskodni tudjanak egymásról, mindenképpen végintézkedésre – érvényes végrendeletre vagy öröklési szerződésre – van szükségük. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a végrendelet sem írja felül teljesen a rendszert: ha az elhunytnak vannak gyermekei vagy szülei, őket a végrendelet ellenére is megilleti a kötelesrész, amely a törvényes örökrészük egyharmada.

Öröklés végrendelkezés alapján: amikor az elhunyt akarata dönt

Magyarországon az öröklés rendje alapvetően két pilléren nyugszik: az elhunyt akaratán (végintézkedés) vagy a jogszabály által előírt automatizmuson (törvényes öröklés). Fontos alapszabály, hogy a végintézkedés megelőzi a törvényes öröklést, tehát

ha az örökhagyó után maradt érvényes végrendelet vagy szerződés, akkor a vagyon sorsa elsősorban ez alapján dől el, nem pedig a rokoni fok szerint.

A Ptk. vonatkozó része szerint az örökhagyó többféle módon is rendelkezhet vagyona sorsáról, hogy elkerülje a törvényes sorrendből adódó esetleges méltánytalanságokat:

• Végrendelet: Ebben az esetben az örökhagyó egyoldalúan kijelenti, halála után ki és mit kapjon. Legyen szó saját kézzel írt vagy közjegyző előtt tett nyilatkozatról, az örökösödési törvény által előírt, szigorú követelmények betartása elengedhetetlen az érvényességhez.
• Öröklési szerződés: Ez egy kétoldalú megállapodás, amelyben az örökös vállalja, hogy tartást, életjáradékot vagy gondozást nyújt az örökhagyónak, cserébe pedig megkapja a hagyatékot vagy annak egy részét. Ez a forma nagy biztonságot ad, hiszen a szerződéses örökös javára már az örökhagyó életében elidegenítési és terhelési tilalmat lehet bejegyezni az ingatlanra.

Érvényes végintézkedés hiányában lép életbe a törvényes örökösödési sorrend, mely a feltételezett rokoni kötődésen alapul, és a már bemutatott, szigorú hierarchiát követi: először a leszármazók, majd a házastárs és a szülők, végül a távolabbi rokonok következnek.

Mi változott az öröklés szabályaiban az elmúlt években?

Az öröklési jog alapjai nem alakultak át gyökeresen a közelmúltban, azonban a bevezetett változtatások jelentős hatással bírnak az öröklés rendjére és az eljárásra a gyakorlatban. Az elmúlt években az alábbi főbb jogszabályi mérföldkövek gyakoroltak hatást az öröklési eljárásra:

• Illetékmentesség kiterjesztése a testvérekre (2020. július 1.): Az illetéktörvény egyik legjelentősebb módosítása a testvéreket is beemelte a teljes illetékmentességi körbe. Aki a testvérétől örököl (legyen szó ingatlanról, készpénzről vagy egyéb értékről), annak nem kell örökösödési illeték megfizetésével számolnia, a teljes hagyatékot levonás nélkül veheti át.
• Az önkormányzat mint törvényes örökös (2023. július 1.): Új szabály lépett életbe arra az esetre, ha nincs más örökös. Ha nincs ismert hozzátartozó vagy végrendelet, a belföldi ingatlanokat már nem feltétlenül az állam, hanem bizonyos esetekben az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat örökli meg.
• Hagyatékátadás tárgyalás nélkül (2025. január 1.): Egyszerűsödött a közjegyzői szakasz lezárása. Ha az ügy nem vitás és minden adat rendelkezésre áll, a közjegyző tárgyalás nélkül is átadhatja a hagyatékot 45 napon belül. Ez sok esetben megspórolja az örökösöknek a személyes megjelenést és a tárgyalótermi procedúrát.
• Hagyatéki eljárás digitalizációja (2025. november 14.): A 29/2010. KIM rendelet módosítása a folyamatok adminisztratív részleteit finomította. A változások elsősorban az ügyintézés gyorsításáról és a digitalizációról szólnak, az öröklés alapvető sorrendjét és a köteles rész szabályait a Polgári Törvénykönyv továbbra is a korábbi alapelvek szerint szabályozza.
• Digitális földhivatali bejegyzés (2026. március 1.): Az új ingatlan-nyilvántartási rendszerben főszabály szerint a közjegyző döntése után a tulajdonosváltás automatikusan és digitálisan fut be a földhivatalhoz. Az örökösnek már nem kell külön papírokkal intéznie a tulajdonjog bejegyzését.

Öröklési kötelesrész 2026-ban: Kinek jár és mennyi?

A kötelesrész a végrendelkezési szabadság törvényi korlátja. Azt hivatott megakadályozni, hogy az örökhagyó a legközelebbi hozzátartozóit teljes anyagi kiszolgáltatottságban hagyja. Fontos tudni azonban, hogy a kötelesrész nem jár automatikusan úgy, mint a törvényes örökség: ezt az érintettnek aktívan igényelnie kell a hagyatéki eljárásban vagy peres úton.

A Ptk. értelmében a kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, növelve az örökhagyó által a halálát megelőző 10 évben bárkinek juttatott ingyenes adományok (ajándékok) értékével. A jogosultat annak az egyharmada illeti meg, ami neki mint törvényes örökösnek jutna. Ha például egy elhunyt szülő a 60 millió forintos teljes vagyonát egy távoli ismerősére hagyja végrendeletében, az egyetlen gyermeke – aki egyébként a 100%-ot örökölné – 20 millió forintra (a 60 millió harmadára) tarthat igényt kötelesrészként.

Az öröklés köteles rész jogosulti köre zárt, csak a legközelebbi hozzátartozók számítanak bele:

• Leszármazók: Gyermekek, unokák, dédunokák.
• Házastárs: Aki az öröklés megnyílásakor a házassági kötelékben élt.
• Szülők: Kizárólag abban az esetben, ha nincs leszármazó.

Lényeges részlet, hogy a testvéreknek és az élettársaknak akkor sem jár kötelesrész, ha egyébként végrendelet hiányában ők lennének a törvényes örökösök.

Kizárás vs. kitagadás az örökségből

Nem szabad összekeverni a kizárást és a kitagadást. Kizárás esetén valakit egyszerűen kihagynak a végrendeletből, így jár neki a kötelesrész, míg a kitagadásnál a kötelesrész sem jár. A kitagadás csak akkor érvényes, ha az örökhagyó a végrendeletében pontosan megjelöli a Polgári törvénykönyvben rögzített okok valamelyikét, ami lehet:

• az örökhagyó elleni súlyos bűncselekmény vagy életére törés,
• a tartási kötelezettség durva megsértése, vagy
• az örökhagyó irányában tanúsított méltatlan magatartás.

A kitagadás jogi megítélése rendkívül szigorú: a Ptk. elvárja, hogy a megjelölt ok ne csak szubjektív sérelem, hanem bizonyíthatóan súlyos jogsértés legyen. Mivel a bírósági eljárásban a bizonyítási teher azon van, aki a kitagadásra hivatkozik, a kellően alá nem támasztott (például tanúkkal vagy okiratokkal nem igazolható) kitagadások a bíróság előtt nem feltétlenül állnak meg. Ilyenkor a jogosult nem esik ki az öröklésből, hanem megkapja a törvény szerinti kötelesrészét.

Mennyi az örökösödési illeték 2026-ban? 

A hivatalosan öröklési illeték, köznyelvben örökösödési adó néven ismert fizetési kötelezettséget nemcsak a klasszikus örökség, hanem minden egyéb, halálhoz kapcsolódó vagyonszerzés – például a kötelesrész – után is meg kell fizetni, amennyiben az örökös nem jogosult mentességre.

Az öröklés utáni adózás mértékét az illetéktörvény rögzíti, az alapja pedig minden esetben a hagyaték tiszta értéke.

Ez a forgalmi érték azon része, amelyből már levonták a hagyatékot terhelő tartozásokat és a temetési költségeket. A törvény két fő illetékkulcsot és egy speciális kategóriát határoz meg az örökösödési illeték szabályozásakor:

• 9%-os illeték: Ezt kell alkalmazni lakástulajdon, illetve lakóingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok (például haszonélvezet) megszerzésekor.
• 18%-os általános illeték: Minden más típusú örökségre – például készpénzre, értékpapírra, telekre vagy autóra – ez az alapmérték vonatkozik.
• Gépjárművek: A gépjárművek és pótkocsik öröklése esetén az illeték mértéke a gépjármű kora és teljesítménye alapján számított vagyonszerzési illeték kétszerese.

Mikor mentes az öröklés az illeték alól?

Az illetéktörvény számos olyan mentességet tartalmaz, amelyek révén a családon belüli vagyonátadás jelentős része ma már mentesül a fizetési kötelezettség alól. Ezekben az esetekben az örökösnek egyáltalán nem kell illetéket fizetnie, függetlenül az örökség nagyságától. Az illetékmentesség az alábbi főbb esetekben érvényesíthető:

• Egyenes ági rokonok: A szülő, a gyermek és az unoka (ideértve az örökbefogadást is) bármilyen vagyonszerzése mentes az illeték alól.
• Túlélő házastárs: A házastársat korlátlan illetékmentesség illeti meg az örökhagyó után.
• Testvérek: Az édes-, fél- és örökbefogadott testvérek közötti öröklés is teljes mértékben illetékmentes.
• Kisebb értékű ingóság: az egy örökösnek jutó ingóörökség (például berendezési tárgyak, ékszerek) 300 000 forintot meg nem haladó része mentes az öröklési illeték alól. Ez a mentesség gépjárművekre nem vonatkozik.

Mint láthatjuk, az élettársakra a törvény nem terjeszti ki ezeket a családi mentességeket. Mivel az élettárs nem minősül törvényes örökösnek, ha végrendelet alapján részesül a hagyatékból, rá az általános (9% vagy 18%) illetékmérték vonatkozik.

Örökölhető-e az adósság?

Fontos tisztában lenni vele, hogy az öröklés során nemcsak a vagyon, hanem az örökhagyó tartozásai (hitel, közüzemi elmaradások, magántartozások) is átszállnak az örökösre. A magyar jog szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért elsősorban a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel. Ez azt jelenti, hogy az örökös felelőssége korlátozott: a tartozásokért elsősorban a megörökölt vagyontárgyakkal felel. Ha például az örökölt autót már eladta, akkor annak értéke erejéig a saját vagyonával is felelnie kell a hitelezők felé, de saját vagyonából soha nem kell többet fizetnie, mint amennyit az öröksége ért.

Vissza lehet-e utasítani az örökséget?

Az örökség visszautasítása és az arról való lemondás két külön jogintézmény, amelyekre eltérő szabályok vonatkoznak. Lemondani az öröklésről kizárólag az örökhagyó életében, vele kötött írásbeli szerződésben lehet, míg a visszautasításra csak a haláleset után, a hagyatéki eljárás során van mód. Az örökség visszautasítása egyoldalú nyilatkozat, amellyel az örökös mentesül mind a vagyon, mind az azzal járó tartozások alól. Fontos korlát azonban, hogy az örökséget csak teljes egészében lehet visszautasítani, tehát főszabályként nincs lehetőség arra, hogy az örökös válogasson a vagyontárgyak és a kötelezettségek között.

Az illetékfizetési kötelezettség szempontjából a visszautasítás kedvező helyzetet teremt, mivel az illetéktörvény értelmében ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha a visszautasító fél soha nem is vált volna örökössé. Ebből adódóan nála nem keletkezik örökösödési illeték fizetési kötelezettség, hiszen nem történt vagyonszerzés. A hagyaték ilyenkor a sorban következő törvényes örökösre száll át, és az illeték megfizetése – amennyiben az érintett nem élvez mentességet – már őt terheli. Gyakorlati szempontból a visszautasítás akkor a legcélszerűbb, ha a hagyatéki tartozások mértéke bizonytalan vagy meghaladja a vagyon értékét, mivel így az örökös teljes mértékben kivonhatja magát a hagyatéki eljárás anyagi következményei alól.