Háború a kedvezményért: mi lesz a magyar filmipar sorsa?

2008-ban a megépítése után üresen áll a Korda filmstúdió Etyeken, többek között azért is, mert az unió tiltakozása miatt idén nem adnak filmes adókedvezményt, ami 2005 óta járna. A 2007 nyáron-ősszel forgatott Pokolfajzat második része óta semmilyen komolyabb megrendeléssel nem rendelkeznek. Emiatt a 150 millió euróból (35,55 milliárd forintból) épülő komplexum frissen megépült öt stúdiójának kapacitásai még kihasználatlanok. A hatodik ráadásul még készen sincs, az építést egyelőre nem folytatják a megrendelők megérkezéséig, illetve a kedvezménnyel kapcsolatos problémák megoldásáig.

A piacon viszont nem csak az jelent problémát, hogy a 20 százalékos kedvezmény bizonytalan, a helyzetre az amerikai forgatókönyvírók 4 hónapig tartó sztrájkja is rányomta a bélyegét, világszerte elmaradtak a hollywoodi megrendelések.

Visszatérnek végre a sztársorozatok? Küszöbön a megegyezés!

Sokak szerint azonban az etyeki stúdiónak erősebb marketingre is szüksége lenne. Nagy csalódást okozott például a Terminátor negyedik részével kapcsolatos döntés is, miszerint nem itt, hanem Új-Mexikóban forgatják le azt, ahol 25 százalékos adókedvezmény jár.

Itthon erre már idén nincs is lehetőség, mivel csak a 2007. december 31-ig regisztrált alkotások kaphatnak adóvisszatérítést, a 2008-ban regisztráltak már nem. Ezt azért kellett törölni a törvényből, mert az unió szabályozásával ellentétes volt. Jelenleg is folyik a Brüsszellel való tárgyalás, hogy milyen feltételekkel lehetne ezt visszatetetni a törvénybe.

A hazai szabályozás szerint a készülő filmek Magyarországon felmerülő gyártási költségeihez nyújtott magántámogatás után adó-visszatérítés jár, amellyel a gyártási költségek 20 százalékát lehet megtakarítani. A megegyezések folynak, a terv pedig az, hogy már az év végére létrejöjjön az új szabályozás.

A bizottság 2001-es filmművészeti közleményével a korábbi szabályozás nem áll összhangban. Az Európai Bizottság ebben szabott feltételeket a filmművészeti és más audiovizuális alkotások állami támogatására. A legfőbb kritika azt érte, hogy a kedvezményt a magyar állam mindenkinek odaítélte feltételek nélkül, így az amerikai produkciók is megkapták a 20 százalékot, de kifogásolták a közvetlen állami támogatással megvalósuló hazai alkotások magas arányát is. Ez az EU-ban előírt 50 százalék helyett többször a 60-80 százalékot is elérte.

A vitatott szabályok

Az általános szabály szerint a támogatás mértéke a magyar nyelven készülő filmalkotásokra legfeljebb a magyar filmelőállítót terhelő gyártási költség 50%-a lehet. Amennyiben ez a költség nem több, mint 50 millió, elérheti a száz százalékot is, és a 90%-ot, ha nem több, mint 500 millió forint. Kilencven százalék lehet akkor is, ha a magyar kultúrát népszerűsíti, gyerekeket nevel, vagy "a magyarországi audiovizuális kultúrát gazdagítja".

Ha a film a magyar kultúrát népszerűsíti külföldön, a támogatás még akkor is elérheti a 70%-ot, ha nem magyar nyelven készül. Közvetlen támogatást lehet nyújtani akkor is, ha a magyar előállító részvétele kisebbségi, de az alkotás európai koprodukciónak minősül (ilyenkor a támogatás alapja a pontrendszer). A közvetlen támogatás legalább 60%-át Magyarországon kell elkölteni (bár a támogató maximum 80%-ot is előírhat és kivételes esetekben akár 60 százalék is elkölthető külföldön).

A kedvezmény újra bevezetésére van esély, de meghatározott feltételekkel. Ilyen például, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a támogatott munkának van kulturális tartalma, és bár ezt nemzeti szinten kell meghatározni, szükséges, hogy átlátható és ellenőrizhető legyen. További kikötés, hogy az állami támogatás mértéke a produkció költségvetésének 50 százalékát ne haladja meg.

A kedvezmény jelentős fejlődést eredményezett a magyar piacon, a 2004-es 6,5 milliárd forintról ugyanis 2007-re 57,4 milliárdos üzletté nőtte ki magát a filmipar. Az ilyen mértékű növekedésnek köszönhetően az államnak nyilvánvalóan megtérült az adott kedvezmény.

Újabb sztrájk lesz?