Átírnák a munka törvénykönyvét

A normaszöveg előre láthatóan őszre készül el, s a felülvizsgálaton dolgozó hat munkajogász reményei szerint vitaanyagként szolgál majd.

Az utóbbi évtizedben a törvény számos ponton módosult, azonban a jogalkotó nem azokat a technológiai, gazdasági folyamatokat, melyek alapjaiban megváltoztatták a foglalkoztatás, illetve a munkavállalás környezetét. Kiss György egyetemi tanár szerint a módosítás azért is aktuális, mert az új polgári törvénykönyv is hamarosan hatályba lép, így elkerülhetetlen a polgári jog és a munkajog egymáshoz való viszonyának tisztázása.

A normaszöveg alkotói a jelenleginél nagyobb szerepet szánnak a munkavállalói érdekképviseletek és a munkáltatók közötti megállapodásoknak. A javaslat sikere azon múlik, hogy lehet-e az egyes területek között megfelelő egyensúlyt kialakítani. Ilyen a vállalkozás szabadsága, az ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatás rugalmassága, valamint a munkavállaló egzisztenciális érdekeinek védelme, a szociális biztonság fenntartása.

A szakemberek idejét múltnak, s a vállalkozási szabadság korlátjának tartják, hogy nincs differenciált szabályozás, vagyis, hogy ágazattól és mérettől függetlenül ugyanazok a kötelezettségek hárulnak minden munkaadóra. A hatályos munka törvénykönyve nagyvállalati modellre készült, ugyanakkor a cégstruktúra ennél már sokkal összetettebb. A többrétegű szabályozást indokolja az atipikus foglalkoztatási, munkavállalási módozatok terjedése is. A törvény ráadásul az ezek által kiváltott problémákra sem ad választ.

Fokozott mértékben kell figyelni az uniós munkajogra, amely szintén alapvető változásokon megy keresztül, teszi hozzá Kiss, aki elengedhetetlennek tartja a retrószabályok kiszűrését. Van olyan rendelkezés, amely 1951 óta hatályos, ilyen például a kiküldetésre vonatkozó szabály.