-1 °C Budapest

Milyenek a mai gazdagok Magyarországon?

Pénzcentrum
2008. január 22. 05:55

Azok a háztartások, akik jövedelmük szerint Magyarországon a felső tíz százalékban vannak, csaknem hatszor annyi egy főre jutó jövedelemmel rendelkeznek, mint ami a legszegényebb családokra jellemző. A gazdag családok körében négyszer akkora a foglalkoztatottság, és háromszor több halat, illetve zöldséget fogyasztanak. Viszont nem laknak közülük többen saját tulajdonú lakásban, mint a szegények közül, és alig több mint felének volt személyi számítógépe 2006-ban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal háztartási vizsgálatából.

A magyar társadalom felső jövedelmi tizedébe tartozó háztartásokban az egy főre jutó jövedelem 1 millió 824 ezer forint volt 2006-ban. Ez 5.7-szer nagyobb, mint a legszegényebbek körében mért jövedelemszint, az egyenlőtlenség enyhén növekedett 2000-hez képest. (A statisztikák egyébként nem támasztják alá azt a közkeletű vélekedést, hogy Magyarországon óriásiak és egyre növekvők a jövedelemkülönbségek.)

Ugyanakkor az ezzel együtt is igaz, hogy a különbségek abszolút értelemben nagyok. Ez nem csak a jövedelemkülönbségben, hanem a stabilitásban is jelentkezik. A leggazdagabbak körében két emberből, az alsó jövedelmi tizedben nyolc fő közül találunk egy foglalkoztatottat. Ezt nem csak a munkanélküliség, hanem az inaktivitás is magyarázza: az átlagos családméret a szegények körében kétszer akkora, mint a módosaknál.


Ebből következik az is, hogy miközben a szegények körében a munkajövedelem nem éri el a teljes bruttó jövedelem felét, addig ez az arány a gazdagoknál 81 százalék. A jövedelemszerkezetet vizsgálva egy meglepő adat is szemünkbe ütközik. Miközben a legszegényebb jövedelmi tizedben a nyugdíj jellegű kifizetések mindössze 10 százalékát teszik ki a bruttó jövedelemnek, addig a leggazdagabb háztartások esetében a 2.5 millió forintos éves bruttó jövedelemből 394 ezer forintot tesz ki ugyanez a kategória, ami 16 százalék. Többek között ebből is arra lehet következtetni, hogy a nyugdíjas társadalmi réteg a teljes jövedelemskálán belül enyhén a felső tartományba tolódott. Ez a magyarázata annak is, hogy a társadalmi juttatások (segélyek, támogatások, nyugdíj) egy háztartásra jutó átlagos összege két és félszer nagyobb a leggazdagabbak körében, mint a szegényeknél.

A jövedelmek kapcsán ki kell emelni, hogy az elvárások gyorsan növekednek a gazdagodás során. Legalábbis erre utal, hogy miközben a legszegényebb háztartások szerint 110 ezer forint havi nettó összjövedelemből "nagyon jól" meg lehet élni, addig a leggazdagabbak szerint ez az átlagos megélhetésre sem elég.


Érdekes eredményekre vezet a különböző vagyontárgyakkal való ellátottság vizsgálata. Az adatok igazolják, hogy a magyar ember a vagyonát elsősorban lakásban halmozza fel: még a legszegényebbek körében is a háztartások 80 százaléka lakástulajdonos, ez az arány a leggazdagabbaknál sem sokkal nagyobb. Sőt, a lakásméret sem nagyobb a gazdagoknál, ennek azonban részben az a magyarázata, hogy a családméret feleakkora, vagyis a 100 szobára jutó személyek számában már jelentős a különbség.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)


Vannak kisebb vagyonelemek, amelyeket már senkinek nem okoz gondot megvásárolni. Ilyen a színes tv, a mobiltelefon, de nem sokkal állnak az átlagosnál jobban a gazdagok videó vagy cd-lejátszó dolgában sem. Ami talán meglepő lehet, hogy személyi számítógép a módos háztartásoknak mindössze 56 százalékában van. Igaz, az alacsony számot két tényező is mentheti. Egyrészt a 9 százalékos laptop-arány, illetve az ,hogy az adatok 2006-osak, és az elmúlt években gyors bővülés volt megfigyelhető. Így vélhetően ma már a felső jövedelmi tized összességében közel állhat a 70 százalékos lefedettséghez a számítógépek területén.

A gazdagabbak vélhetően egészségesebben élnek - legalábbis ami a táplálkozási szokásokat illeti. Csaknem háromszor annyi "tengeri herkentyű" és gyümölcs, valamint kétszer annyi zöldség fogy, mint a szegény háztartásokban, állati zsiradékból és kenyérfélékből viszont kevesebbet esznek.


Ezzel együtt a háztartásstatisztika világosan mutatja az elmúlt fél évtized életszínvonal-javulását - igaz, csak a tartós javak tekintetében. Szinte minden nagyobb értékű fogyasztási cikk esetében jelentősen bővült az elterjedtség 2000 óta.


Ugyanakkor az élelmiszerek körében az egészségesebb irányba való elmozdulás meglehetősen lassú. A cukor és a kenyérfélék csökkenő fogyasztása mellett ugyanis a zöldség- és a gyümölcsfélékből is kevesebbet esznek az emberek most, mint 2000-ben.

HR BLOGGER
legacykft  |  2025.12.22 13:31
Napok óta készülsz. Fejben már sokszor lefutott, hogy idén tényleg más lesz. Nyugodtabb. Békésebb. F...
laskainelli  |  2025.12.13 12:55
Sokan gondolják úgy, hogy egy kapcsolatnak magától kellene működnie. Ha igazán szeretjük egymást, ak...
hrdoktor  |  2025.12.10 11:10
A leggyakoribb fertőző betegségek egyike az influenza, amellyel kapcsolatban számos tévhit kering a...
kovacstunde  |  2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
vezetoi-coaching  |  2025.11.06 13:37
Guys, plagizáltam… már ez is baj, de pláne, hogy nem is tudom, hogy történt… Oltári gáz. Ezt a damag...
NAPTÁR
Tovább
2026. január 1. csütörtök
Fruzsina
1. hét
Január 1.
Újév napja
Január 1.
A béke világnapja
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2026. január 1. 00:26