Megússzuk az ingatlanadót? Az önkormányzatok többsége nem akarja...

Pénzcentrum

2007. november 15. 09:30

Az országgyűlés november 12-én elfogadta az ingatlanadó bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot, melynek értelmében 2009-től az önkormányzatoknak már csak értékalapon lesz lehetősége az adó mértékének megállapítására. Megmaradt ezzel szemben a helyi hatóságok azon joga, hogy önállóan dönthessenek az ingatlanadó kivetéséről.

Az értékalapúvá váló adónem alsó és felső korlátját épület- és településtípusonként a jogszabály megyénként, illetve a főváros kerületeire vonatkozóan meghatározza, azonban az önkormányzatok hatáskörébe tartozik majd az ingatlanadó övezetenkénti mértékének megszabása.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az adóalap az övezetenkénti besorolás alapján kerül majd kiszámításra, mértékében azonban ezen kívül fontos szerepet játszik az adott építmény kora, anyaga, a garázs és medence mérete, vagy éppen az oda vezető út minősége. Az adóalap az ez alapján számított érték és az alapterület szorzataként kerül majd meghatározásra. Az alapterületbe beszámít majd a fedett erkélyek, teraszok, tornácok fele és a garázsszinten található helyiségek 70 százaléka.

A Világgazdaság megkérdezte a települési önkormányzatokat arról, hogy szándékukban áll-e az adófajtát alkalmazni. Az ellenzéki irányítású települések polgármesterei egyhangúlag úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánják az ingatlanadót bevezetni.

A kormánypárti polgármesterek körében azonban már voltak nézeteltérések: míg az SZDSZ-es politikusok irányította városok lakossága számíthat az ingatlanadó 2009-es megjelenésére, addig az MSZP-s városvezetők inkább tartózkodnak attól, hogy előre döntsenek az adónem sorsáról.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Ferencváros és Budaörs polgármesterei, Gegesy Ferenc és Wittinghof Tamás egyértelműen az adónem bevezetése mellett tette le a voksát, Medgyesegyháza SZDSZ-es polgármestere azonban csakis akkor tartja lehetséges lépésnek az ingatlanadó alkalmazását településén, ha a központi adóterhek csökkenek.

Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy véleménye szerint az ingatlanadó fő hibája, hogy általánosan vezették be. Az önkormányzati hatáskörbe helyezés mellett pedig gondot jelenthet, hogy az adóterhek 2008-tól a jelenleginél is magasabbra emelkednek, az ingatlanadó 2009-es bevezetése pedig tovább fokozza a terheket. Jó megoldás jelenthetne, ha az ingatlanadó levonhatóvá válna a személyi jövedelemadóból.

2 évvel ezelőtti szinten sincs a magyar dolgozók bére: mi lesz itt, ha újra rákapcsol az infláció?

Bod Péter Ákos szerint a felgyűlt államháztartási bajok miatt attól kell tartanunk, hogy 2024 végére ismét rákapcsol az áremelkedés.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

Özönlenek a vendégmunkások Magyarországra: Kirgizisztán és Vietnam a top küldőországok között

Fülöp-szigetek, Kirgizisztán és Vietnam polgárai között népszerűek a magyar álláslehetőségek, míg a környező országok dolgozói már rég nyugatabbra keresnek munkát.

Tömegével keresik a magyar nőket Ausztriába: 700 ezres fizetést adnak, pici nyelvtudás is elég

Ausztriában már készülnek a nyári szezonra, takarító és szobalány munkakörbe toboroznak magyar munkavállalókat az osztrák hotelekben idénymunkára.

Indul a nyári boltháború a Balatonnál: rálicitált az ALDI a Lidlre, ezzel csábítanák magukhoz a fiatalokat?

A munkavállalók a határozott idejű munkaviszony keretén belül teljes, illetve heti 30, vagy 35 órás részmunkaidőben is dolgozhatnak.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír