Ha egyszer jön az APEH, akkor a dupláját viszi

A bevezetőben jelzett, meglepő mértékű APEH hatékonyságjavulás háttereként Heinczinger megemlítette többek között azt, hogy a kiemelt adózókkal kapcsolatos ellenőrzések száma 49%-kal 384-re esett, de 11-ről 24 millió forintra emelkedett az egy ügyre eső átlagos nettó megállapítás összege, mely tendencia a kisebb ügyfelek esetén is megfigyelhető. Az adószakértő emiatt úgy fogalmazott, hogy ha egyszer jön az APEH (a nagyokhoz), akkor a dupláját viszi.

Miért jutunk el másodfokra?

Az említett szakmai rendezvény kiemelt célja annak megértése és a problémakezelés irányainak bemutatása volt, hogy miért tapasztalják az adóügyi szakértők: az utóbbi időben egyre nehezebb az elsőfokon eljáró adóhatóságot meggyőzni, egyre több adóhatósági vizsgálat jut el másodfokra, illetve bíróságra.

Az, hogy több ügy jut el másodfokra az adóhatóságnál, illetve a bíróságoknál, Heinczinger szerint sok esetben összefügg azzal, hogy "az első fok sokkal merevebb, mint régebben volt, ezért jóval nehezebb a megegyezés" és a másodfok kimenetele már sokkal kiszámíthatatlanabb.

Azt egyébként az APEH egyik főosztályvezetője, illetve a Fővárosi Bíróság egyik gyakorló bírója is kiemelte, hogy nem tér jelentősen másodfokon az elsőfokú ítéletek jóváhagyási aránya az adóhatósági és a bírósági fellebbezési szakaszban (75-80%). Ez egyúttal az elsőfokú szakaszra való körültekintőbb felkészülést és minden szükséges irat benyújtását szükségessé teszi az adózók számára - hangsúlyozta Dr. Dávida Marianna, az APEH főosztályvezetője és Dr. Kopinja Mária, a Fővárosi Bíróság bírója (közigazgatási ügyszak).

Az adóhatósági szigor általános fokozódásával függhet össze az az érdekes, európai vállalati adóigazgatók körében végzett felmérés, mely szerint az eredményességük legfontosabb fokmérője az adóhatóság sikeres kezelése (a válaszok 81%-a). Második helyen az adókockázatok kezelése végzett (75%), míg a korábban első helyen szereplő cél: az effektív adókulcs leszorítása csak a negyedik-ötödik lett a rangsorban.

Leterheltebb és felkészültebb az APEH

A főosztályvezető jelezte: az APEH kiemelt adózókkal foglalkozó részlege havi 100 üggyel többel foglalkozik, mint tavaly, ezért könnyen előfordult, hogy ha egy kiemelt adózó beszélgetésre időpontot kér tőlük, akkor nem tudnak neki erre lehetőséget adni. Javasolta, hogy már a revizori szakaszban minden szükséges ponton egyeztessenek az érintettek az APEH munkatársaival (nem csak az utolsó pillanatban).

Az APEH is felkészültebb, a szakértők képzettsége elsősorban a kiemelt adózókkal foglalkozó részlegnél emelkedett és ott valóban partnerként kezelik az adózókat - ismerte el Heinczinger. Egyúttal hozzátette: tapasztalatai szerint összegszerűen nagyobbak és agresszívebbek lettek az adómegállapítások. Dávida Mariann ezzel kapcsolatban ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elsőfokú eljárásoknál nincs (bevételi) nyomás rajtuk.

Mi lesz az iparűzési adós ügyekkel?

Az Európai Bíróság magyar helyi iparűzési adóval (hipa) kapcsolatos közelmúltbeli döntése alapján a hipa elleni bírósági pereket vagy elutasítja a bíróság, vagy a felperes visszavonja azt - vázolta Heinczinger a két lehetséges forgatókönyvet.

Egyúttal jelezte, többek között az építőiparban a hipa szempontjából a költségelszámolhatóság körül számos kérdőjel mutatkozik, valamint új értelmezések jelentek meg (pl. a távfűtés költségének elszámolhatóságával kapcsolatban is). Az érdekes adóvizsgálati témák között említette a szakértő többek között a cégfelvásárlást (pl. goodwill amortizáció), míg a jövőbeli APEH vizsgálati "slágertémák" között a kutatás-fejlesztési kiadásokat, a jogdíjból származó bevételeket, a transzferár-elszámolási rendszereket, és az áfatörvényt emelte ki (utóbbi januárban lép életbe és számos ponton komoly változások jönnek, az azokra való felkészülés sok vállalkozásnak komoly erőfeszítést igényel).