A spanyolok nagyon értenek hozzá - így kell mindenkinek munkát adni!

Eredményességét mi sem mutatja jobban, minthogy az elhelyezkedési arány 100 százalék, vagyis minden diákja a végzést követő három hónapon belül állást talál.

Az IESE sikere azonban nem jelenti azt, hogy az európai MBA-képzésnek sikerült volna elérnie az amerikai intézmények által felállított mércét, legalábbis ez derül ki a Economist Intelligence Unit által elkészített felmérésből, amely keretében négy szempontból vizsgálták az oktatási intézményeket. Az amerikai egyetemek képzései továbbra is fölényben vannak, ugyanis az első tíz intézmény közé az IESE mellett csupán a svájci IMD-nek sikerült bejutnia.

Az óriási különbségek okát a szakemberek az anyagi források meglétében látják: az amerikai öregdiákok a jelek szerint jóval inkább hálásak, mint európai társaik, olyannyira, hogy sok esetben az adományokból származó bevétel meghaladja a tandíjból befolyt összeg nagyságát. A Nike szülőatyja, Philip Knight például 105 millió dollárt ajándékozott régi iskolájának, a Stanfordnak, amit az új kollégium építésére fordít majd.

A top 10-en kívül azonban egyre jobb helyet foglalnak el az európai intézmények, ennek fő oka, hogy a négy vizsgált szempont közül az egyikben, a képzés utáni kezdő fizetésben vezetnek az európai intézmények, mivel az itteni MBA-képzésben résztvevő szakemberek általában néhány éves tapasztalattal ülnek újra iskolapadba, ezért a képzés elvégzésével fizetésük magasabb lesz, mint amerikai társaiké. Az ezen szempont alapján első helyen végzett Ashridge (Nagy-Britannia) diákjai mögött átlagosan 11 éves szakmai előélet áll, és 243 000 dollár (65 millió forint) éves fizetésre számíthatnak.