Marad a 8 óra munka....

Az Európai Unió tagállamai közül Ciprus, Portugália és Görögország mellett hazánkban a legnehezebb rugalmas munkaidejű vagy részmunkaidős állást találni- írja a Magyar Nemzet.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a munkavállalók 91%-a dolgozik kötött munkaidőben, annak ellenére, hogy az elöregedő társadalmak miatt megváltozott munkaerő-piaci feltételek egyre inkább a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazását követelik meg, mind a munkaadótól, mind a munkavállalótól.

Hazánkban munkavállalói oldalról egyrészt az alacsony jövedelem, amelyet a család többi tagjának jövedelme nem tud ellensúlyozni, illetve a viszonylag magas fajlagos utazási idő, míg munkaadói oldalról a magas járulékterhek és az egészségbiztosítási hozzájárulás költségei szabnak gátat a részmunkaidő terjedésének.

Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért készített egy a rugalmas munkaidőre vonatkozó vállalati felmérést. Eszerint a "legrugalmasabbnak" a lett, a svéd, a finn, és a brit vállalatok számítanak. A vizsgált szervezeteket 4 csoportba osztották: a legkevésbé rugalmasak a "törzsidő-peremidő" rendszert alkalmazták, ahol a napi munkaidő hossza meghatározott, de kezdetét és végét a munkavállaló bizonyos intervallumon belül szabadon választhatja meg. A második csoportba az ugynevezett munkaidőkeretet alkalmazók tartoznak, eszerint a napi rendes munkaidőt, tehát a heti negyvenórát egy bizonyos időn belül kell ledolgozni, a plusz órákat pedig el lehet csúsztatni. A vállalatok 12 százaléka a munkaidőkeretet úgy alkalmazza, hogy a felhalmozott munkaóráknak megfeleően szabadnapot vehetnek ki az alkalmazottai, míg a legrugalmasabb vállalatok ezt úgy fejlesztették tovább, hogy a szabadnapokat tömbbé is lehet alakítani, tehát nem csak egy-egy napot adnak ki.