4.5%-kal nőtt a GDP: beruházás és export

Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 5.6%-kal növekedett a harmadik negyedévben. A mezőgazdaság teljesítménye a második negyedévben közel 11%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Az ipar hozzáadott értéke 6.3%-kal emelkedett. Az építőipar több mint 17%-os növekedést mutatott, melyben a legnagyobb szerepet az autópálya-építések mellett az útfelújítások, közműépítési munkák játszották.

A szolgáltatások ágazatainak bruttó hozzáadott értéke 2005 III. negyedévében 4.2%-kal emelkedett. A szolgáltatásokon belül a szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág hozzáadott érték növekedése (7.2%) haladta meg számottevően a GDP növekedési ütemét, elsősorban a közúti és légi szállítás teljesítményének bővülése következtében. Szintén jelentősen nőtt a pénzügyi szolgáltatás, ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág teljesítménye (5.4%), elsősorban a pénzügyi tevékenység kiemelkedő bővülésének következtében.

A GDP felhasználási oldalán a III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest a háztartások fogyasztása 2.4%-kal, nőtt, a közösségi fogyasztás 1.7%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése 8.7%-ot tett ki. A készletváltozás és egyéb nem specifikált felhasználás értéke negatív, mértéke nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Összességében a belföldi felhasználás 1.5%-kal nőtt.

Az előző negyedévhez képest mért szezonálisan kiigazított adatok szerint 2005 III. negyedévében a gazdasági növekedés 1.1% volt. A termelési oldalon a mezőgazdaság 4.5%-os, a szolgáltatásoknál a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek 1.4%-os növekedése volt a legjelentősebb. A háztartások fogyasztási kiadása 0.7%-kal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0.2%-kal csökkentek, így a háztartások végső fogyasztása 0.6%-kal bővült. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 4.3%-kal nőtt. Az export 2.5%-kal, az import pedig 2.4%-kal emelkedett.

Módszertani megjegyzések

A pénzügyi szektor elszámolásának új módszertanáról

A 448/98. EU Tanácsi rendelet és az 1889/02. EU Bizottsági határozat új módszer kötelező bevezetését írja elő a pénzügyi közvetítői szolgáltatások közvetetten mért díjának (angol rövidítéssel a FISIM-nek) elszámolására. A FISIM a pénzügyi szolgáltatások azon részét méri, aminek díja közvetett módon, a kamatokban jelenik meg.

A módszertani változás egyrészt kis mértékben érintette a FISIM kibocsátás értékét, másrészt a felhasználás elszámolásánál az eddigi egyösszegű folyó termelőfelhasználásként történő figyelembevétel helyett a felhasználó ágazatokra, illetve szektorokra bontva kell kezelni. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a FISIM végső fogyasztási célú felhasználása - az eddigiekkel szemben - nem csökkenti a hozzáadott értéket, illetve a GDP-t. Más szóval a FISIM végső fogyasztásra elszámolt része a korábbiakhoz képest megnöveli a GDP-t. A végső fogyasztási célú FISIM legjelen-tősebb tétele a háztartási szektorra esik, azon belül is viszonylag magas a nagy kamatrésű lakossági hitelekre jutó FISIM aránya. Miután Magyarországon az elmúlt években a lakossági hitelek állománya dinamikusan nőtt, ezért az új módszertan bevezetése a GDP-nek nem csupán a folyó áras értékét növeli, hanem - ezekben az években - a növekedés indexét is néhány tized százalékponttal megemeli.