Ellentétes folyamatok az infláció alakulásában

Hamecz kifejtette, hogy a múlt év végén a feldolgozott élelmiszereknél bekövetkezett áremelkedés, az idei év eleji áfa és más adójellegű emelések, illetve az olajáraknál bekövetkezett jelentős áremelkedés mellett az infláció májusban tetőzött, és azóta fokozatosan csökken a pénzromlás üteme. Októberben 6.3%-os volt az éves alapú pénzromlási ütem, az év végére 6%-ra csökkenhet a ráta.

Az ügyvezető igazgató szerint az infláció csökkenésének elérése a monetáris politika jelentős érdemének tekinthető, emellett természetesen figyelembe kell venni a bázishatások szerepét, a bérnövekedések lassulásának folyamatát, és ezzel párhuzamosan a belföldi kereslet lassulásának hatásait is.

Hamecz hozzátette, hogy a belföldi inflációs nyomás gyengül, de ez jövőre még kevés ahhoz, hogy ellensúlyozza a világpiaci olajár-emelkedés infláció-gerjesztő hatását.(A legtöbb előrejelzés azt prognosztizálja, hogy az olajárak a jövő év végén is hasonló szinten, 45 dollár/hordó környékén lehetnek.) Ezek miatt lassú lesz a fogyasztói árindex csökkenési üteme a jövő év második felétől. Hamecz hangsúlyozta, hogy az olajárak hatása elkerülhetelenül be fog gyűrűzni a hazai árakba is, nem lehet ellene különösebbett tenni.

A szakértő külön kitért a magyar gazdaság potenciális növekedési ütemének kérdésére. Az MNB úgy ítéli meg, hogy a magyar gazdaság középtávú potenciális növekedési dinamikája 3.5% körül lehet. Ez azt is jelenti, hogy a növekedési dinamika elmúlt évekbeli 3-5% közötti (idén 4% körüli) üteme az elkövetkezendő időszakban mérsékelten csökkenni fog.

Hamecz az Európai Bizottság egyik friss tanulmányával is alátámasztotta a 3.5%-os potenciális ütemet: az EB 2006 és 2010 között 3.55%-os potenciális bővülési ütemmel számol Magyarország esetében. Ez a szám Csehország esetében 3.45%, Lengyelországnál 4.28%, míg Szlovákia esetében 3.94%.