Egy 3 mrd eurós kérdés

A Bizottság előtt levő tervezet szerint a visszatérítés összegét az említett időszakban megosztanák azon államok között, melyek uniós befizetései a saját GDP 0.35%-át meghaladja. Az elosztás ezen országok között egyenlően történne.

Ha a változások megvalósulnak, akkor Nagy-Britannia a legnagyobb nettó befizető lenne gazdaságának méretéhez képest. A nettó befizetés elérhetné a GDP 0.51%-át, ez az arány Olaszország esetében 0.35%, Franciaország esetében 0.31% lenne.

A visszatérítési jogosultságot Nagy-Britanniának még Margaret Thatcher miniszterelnöksége alatt sikerült kivívni 1984-ben. Tony Blair jelenlegi miniszterelnök igyekszik mindent elkövetni a visszatérítés megőrzése érdekében. Ennek elvesztése egyrészt rontaná pártjának esélyeit a nemzeti választásokon, másrészt az európai alkotmány ratifikálása is kérdésessé válna a szigetország részéről. A visszetérítés nagyságrendileg 3 mrd eurót tesz ki.

A brit visszatérítést korábban az indokolta, hogy a 80-as években még viszonylag szegényebb szigetország az egyik legnagyobb befizető volt, emellett a mezőgazdasági támogatásokból is csak korlátozottan részesült. Azóta Nagy-Britannia az egy főre jutó GDP alapján a második leggazdagabb állam az unióban Luxemburg után.

A brit kérdés fontos része az uniós költségvetés átalakításának. A visszatérítés mellett fontos kérdés, hogy az egy tagállamra eső befizetési kötelezettség maximuma hol legyen. A nagy befizetők (elsősorban Németország) ezt a korábbinál alacsonyabb szinten korlátoznák. Az uniós szervek, intézmények működése szempontjából ugyanakkor mindenképpen szükséges lenne a közös források bővítése.