Jön az új árfolyamrögzítés: jobb, mint a végtörlesztés?

A Magyar Nemzet információi szerint a Bankszövetség által nagy valószínűséggel hétvégén kikerülő mentőcsomag tartalmában alig tér majd el a már ismert árfolyamrögzítés lehetőségétől. Három évig rögzített árfolyamon törlesztenének az ügyfelek (180 CHF/HUF, 250 EUR/HUF illetve 2 JPY/HUF), ez idő alatt az árfolyamkülönbségből eredő különbözet egy gyűjtőszámlán halmozódna, melyet 2014 után az adósnak vissza kellene fizetni. Új elem viszont, hogy a bank is átvállal egy részt ebből a tartozásból, melynek nagysága eleddig még nem tisztázott, valamint, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozásnak esetlegesen nem lenne kamata.

Amennyiben valóban így valósulna meg a devizahitelesek megmentése - a banki átvállalás mértékétől függően - akár a forinthitelre váltásnál is kedvezőbb lehet az adósoknak az új lehetőség. Kiszámoltuk, hogy mekkora részt kell átvállalnia a bankoknak a gyűjtőszámlán felhalmozódó tartozásból, hogy a forinthitelekhez hasonló költségekkel számolhassanak a családok.

Számításaink során a tipikusnak mondható 8 millió forint tőketartozással még terhelt, 15 év hátralévő futamidejű frankhitelt vettük, a THM 7,5 százalék. Ennek a hitelnek a törlesztőrészlete több mint 20 ezer forinttal lehetne alacsonyabb 36 hónapig (mint, ahogy az árfolyamrögzítés esetén is).

A kiszivárgott részletek szerint a Bankszövetség által benyújtott javaslat is azt tartalmazza, hogy 2014 végéig, azaz 3 évig lenne lehetőség az adósoknak a rögzítéskori árfolyamon törleszteni, ez idő alatt viszont egy gyűjtőszámlán halmozódik fel az árfolyamkülönbségből eredő különbözet. Nagy különbség viszont, hogy most ez a halmozódás kamatmentesen történhet (vagy alacsonyabb díjjal), és még a tartozás egy részét is átvállalhatja a bank.

Attól függően, hogy a 3 év alatt milyen frankárfolyam alakul ki, az elkülönített gyűjtőszámlán halmozódik az árfolyamrögzítésből eredő tőketartozás. Ennek mértékét és a rögzített időszak utáni törlesztőrészletét láthatjuk a fenti táblázatban két díjköltséggel kalkulálva. Értesülések szerint 0 százalékos díjjal nyújtotta be javaslatát a Bankszövetség. Az árfolyamrögzítéskor még az első 36 hónapban 6 (BUBOR), azután pedig piaci alapú THM-mel kellett visszafizetni az itt felhalmozott adósságot. 

A kamattámogatáson túl egy másik fontos eleme is lehet a javaslatnak. A bankok is szerepet vállalnának az árfolyamkockázatban, méghozzá a felgyülemlett tartozás egy részének elengedése révén. A fenti táblázatban még e szerepvállalás nélkül számoltuk ki a 2015-től lehetséges törlesztőrészletek alakulását példahitelünk esetében, 3 különböző (2015-től várható) árfolyamszint mellett. Amennyiben azt feltételezzük, hogy a bankok 50 százalékos mértékben lépnek be az adós helyett a törlesztésbe, akkor a következő táblázat szerint módosulhatnak a számok.

A fenti számok alapján csak akkor számíthatunk a mostanihoz hasonló összegű törlesztőrészletre a kedvezményes időszak után, ha a frankárfolyam valamilyen szinten csökkenni kezd, és a mentőcsomagban felvázolt feltételek is megvalósulnak (0 százalékos THM a banki gyűjtőszámlán felhalmozott tartozásra, jelentős banki szerepvállalás). A következő három évben viszont mindenképp jelentős könnyebbséget érezhetnek az adósok, hiszen nagymértékben csökkenhet a törlesztőrészletük. Ezzel kapcsolatban érdemes végigolvasni a korábbi, árfolyamrögzítéssel kapcsolatos cikkeinket.

Amennyiben valóban csökkenhetnek az árfolyamok és a banki szerepvállalás is jelentős lesz, akkor a forintosításnál jóval életképesebb és a devizahitelesek számára kedvezőbb megoldás születhet. Számításaink lezárásaként a forintosított, vagyis forinthitelre váltott tartozások törlesztőrészleteit mutatjuk meg.

A jelenlegi árfolyamszinten való forintosítás a sokkal magasabb forintköltségek és az árfolyamveszteség azonnali realizálása miatt sokkal nagyobb plusz terhet jelentene az adósoknak, mint a most felvázolt javaslat. A most rögzített árfolyamon való forinthitelre váltás viszont még mindig jobban megérheti, hiszen olyan mértékű tőketartozás-csökkenéssel jár, hogy azt nem tudja kitermelni még a nagyarányú banki szerepvállalás és az alacsonyabb devizakamat sem (minél hosszabb a hátralévő futamideje tartozásunknak, annál kisebb lehet a különbség a két megoldás között).

Kinek ajánlható az elképzelés?

A csomag részletein és a gyűjtőszámla részletes kondícióin (előtörlesztési, végtörlesztési stb. díjak) túl a bankok szerepvállalásán és a tényleges kamat mértékétől is függ, hogy megéri-e csatlakozni a mentőcsomaghoz ( amennyiben egyáltalán választható és nem kötelező érvényű lesz).

1. Aki jelenleg fizetőképessége határán mozog, és a mostaninál erősebb frankárfolyam mellett nagy valószínűséggel késedelembe esne
2. Aki számára fontos, hogy a törlesztőrészlete a következő négy évben legalább árfolyamszempontból kiszámítható legyen (figyelem: a program a kamatkockázat ellen nem nyújt védelmet, csupán az árfolyamkockázat ellen!), ezt követően azonban már képes lesz elviselni az árfolyammozgásokat
3. Aki képes a 42 hónapon keresztül elért törlesztőrészlet-megtakarításait félretenni, és a gyűjtőszámlára érvényes kamat feletti várható hozam mellett befektetni (figyelembe véve a gyűjtőszámla esetleges végtörlesztési díját is).
4. Aki bízik a forint erősödésében, a saját pénzügyi helyzetének javulásában.
5. Ha a kamatokból származó plusz teher kisebb lesz, mint a banki szerepvállalás, akkor szinte mindenkinek!