Sorra mondanak le kedvenc hiteleikről a magyarok: mi lesz így a súlyos ingyenmilliók sorsa?

2024 februárjában 21,43 milliárd forintnyi babaváró hitelt vettek fel a magyar háztartások, ami 77,54 százalékkal haladta meg a 2023 februári eredményt. Ugyanakkor az idén januári számokhoz képest már szerényebb, 16 százalékos volt a bővülés mértéke (+2,95 milliárd forint). Tehát - hasonlóan a jelzáloghitelek és a személyi hitelek piacához - a babaváró hiteleknél is bővülés történt az év második hónapjában.

Érdemes hangsúlyozni, hogy 2024 lényegesen jobban indult, mint a tavalyi év, ami annak fényében akár meglepőnek is nevezhető, hogy 2024. január 1-től szigorodtak a babaváró hitel jogosultsági feltételei. Másrészt azonban a mostani eredmény szépen belesimul abba a mintázatba, mely szerint a konstrukció 2019-es bevezetése óta a februári eredmények eddig mindig meghaladták az azonos év januáriakat:

• 2020. január: 50,5 milliárd → 2020. február: 56,5 milliárd (+11,9%),
• 2021. január: 35,9 milliárd → 2021. február: 46,8 milliárd (+30,4%),
• 2022. január: 29 milliárd → 2022. február: 31,1 milliárd (+7,2%),
• 2023. január: 7 milliárd → 2023. február: 12,1 milliárd (+72,9%),
• 2024. január: 18,5 milliárd → 2024. február: 21,4 milliárd (+16%).

Tehát ahogyan a januári visszaesés is jól beleillett a korábbi években megfigyelhető mintázatba – nevezetesen, hogy a januári eredmény mindig lényegesen szerényebb volt az azt megelőző decemberinél – addig a mostani bővülés is megszokottnak nevezhető.

Csökkenő hitelköltség-mutató

Januárban 10,23 százalék volt a babaváró hitelek átlagos hitelköltség-mutatója, míg februárban már csak 10,14 százalék, ami 0,09 százalékpontos csökkenést jelent. Ez az érték utoljára 2022 júniusában volt még ennél is alacsonyabb – akkor 9,79 százalékon állt ez a mutató, majd 2022 júliusától kezdve folyamatosan 11 százalék felett volt, egészen idén januárig.