Fontos változás élesedhet a hiteleknél: rengeteg lakásvásárlót érint a szigorú módosítás

Nem elég, hogy súlyos bajban van a hitelpiac a vágtató infláció és az energiaárak idei elszabadulása miatt, a kormány most egy olyan lépésre készül, ami még egy csavart hoz a hitelek területén. A Pénzügyminisztérium által benyújtott, a jegybanktörvény megváltoztatását célzó javaslatban ugyanis az szerepel, hogy megszigorodna a hitelfelvétel: a jövőben plafont vezetnének be a felvehető hitelek mennyiségében.

Nem engednek eladósodni

A felvehető hitel összegét jelenleg közvetlenül nem korlátozza jogszabály, helyette az úgynevezett JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) korlát feladata megakadályozni a túlzott eladósodást. A JTM ugyanis meghatározza, hogy az igazolt jövedelem legfeljebb mekkora százaléka fordítható hiteltörlesztésre. Eszerint például egy 10 évnél hosszabb kamatperiódusú lakáshitelnél az 500 ezer forint alatti nettó jövedelem legfeljebb 50%-a fordítható adósságszolgálatra, míg félmillió forinttól 60% a plafon.

Az adósságféknek is nevezett szabály azonban kijátszható a hitel futamidő meghosszabbításával, hiszen míg egy 20 millió Ft összegű, 8%-os fix kamatú lakáshitel havi törlesztője 10 éves futamidőre 243 ezer Ft, addig 20 éves futamidőnél 168 ezer Ft-ot kell törleszteni ugyanerre. A futamidő elnyújtásának azonban van káros mellékhatása, mégpedig az, hogy mivel tovább használjuk a bank pénzét, hosszabb ideig kell rá kamatot fizetni, emiatt pedig jelentősen megnő a hitelre visszafizetendő összeg. A tervezetről hosszabban is írtunk a napokban, ezt a cikket itt tudod újra elolvasni:

EZ IS ÉRDEKELHET

Szigorodhatnak a hitelfelvétel szabályai Magyarországon: rosszul járnak a kispénzűek?

Számos ponton módosítaná a kormány a jegybanktörvényt a Pénzügyminisztérium által egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint

Még sok a kérdőjel

Annak érdekében, hogy tisztábban láthassunk, megkérdeztünk két szakértőt is. Argyelán József, a Bankmonitor vezető elemzője a Pénzcentrumnak úgy fogalmazott: valóban az várható, hogy sok hitel esetében maximalizálják majd a felvehető összeget, de még elég sok a homályos részlet.

Alapvetően a törvény új eleme lehetőséget teremt arra, hogy az MNB új adósságfék szabályt vezessen be. A tervezet alapján ugyanis a jövedelem arányában is korlátozható lehet az igényelhető összeg maximuma. Eddig ugye a JTM és HFM szabály volt/van érvényben: előbbi a törlesztőrészlet/jövedelem arányát szabályozhatja, utóbbi pedig az ingatlanfedezet terhelhetőségének maximumára tartalmaz előírást. A tervezet alapján születhetne olyan előírás, melyben kikötnék, hogy az igényelhető hitelösszeg a nettó jövedelem hányszorosa lehet legfeljebb. Arról azonban nincs információnk, hogy az MNB ténylegesen alkot-e ilyen szabályt és ha igen, akkor abban mi fog szerepelni.

Kell ez egyáltalán?

Palkó István, a Portfolio elemzője lapunknak azt mondta, hogy szerinte most amúgy sem pörög annyira a hitelpiac, különösen a lakáshiteleknél figyelhető meg ez a trend. Abban sem biztos, hogy a jegybanktörvény módosítására ebben az olvasatban feltétlenül szükség lenne.

A hazai lakossági hitelpiacra nem jellemző a túlfűtöttség, de ha volt is ilyen a közelmúltban, akkor az most mindenképpen véget ért, hiszen visszaesőben vannak a hitelkihelyezések. Egy adósságfék-szabálynak vagy tényleges, vagy potenciális visszafogó ereje van a hitelpiacra nézve, egyelőre azonban úgy tűnik, egyikre sincs szükség, a kérdés nem aktuális. Egy későbbi túlzott lakossági hitelboom megakadályozásában lehet szerepe egy új LTI-szabályozás bevezetésének, de hogy mekkora, és milyen hatása lenne a hitelpiacra, azt egyelőre korai megmondani.

Az kétségtelen tény, hogy a lakáshitelbumm valóban véget ért: mint mi is megírtuk, a jegybank által utoljára vizsgált hónapban, szeptemberben több mint 40 százalékkal csökkent az új lakáshitel-szerződések száma. Ilyen formában tehát valóban kétséges, hogy erre a módosításra most lenne a legnagyobb szükség, ugyanis a továbbra is vágtató infláció miatt nem várható, hogy újra növekedésnek indulnának a lakáshitelért folytatott rohamok a bankokban.

2019-ben, vagyis alig valamivel a covid okozta gazdasági mikroválság előtt indult az a hitelboom, aminek most nagyon úgy tűnik, hogy vége van az elszálló energiaárakkal, a rossz inflációs és kamatkörnyezettel. Érthető tehát a fentebb már taglalt 2021 februári visszaesés, de ahogy a grafikonon is látszik, rögtön utána egy hatalmas visszarendeződés indult el a piacon, és csak egyszer, éppen 2022 júliusában ment először 100 milliárd forint alá az új szerződések összege - eddig a percig. A lakáshitelezés visszazuhanásáról is részletesen írtunk a napokban, ezt a cikket ide kattintva olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális visszaesés a lakáshiteleknél: menekülnek a magyarok a bankokból, mi lesz ebből?

Nagyon nem ad okot bizakodásra az, ami a lakáshitelezésben történik Magyarországon.

Jelentős összeget fizetne be a jegybank

A tervezet nem kizárólag a hitelpiacra, hanem a Magyar Nemzeti Bankot érintő több dologra is kitér, számos ponton módosítaná a kormány a jegybanktörvényt. A Pénzügyminisztérium által egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint:

• a jegybanknak a nyeresége 50 százalékát kötelezően be kell fizetnie a költségvetésnek,
• viszont nagy jegybanki vesztség esetén a költségvetés terhei időben látványosan szétterülnének,
• továbbá az MNB elnöke pedig újabb adósságféket vezethet be a magánszemélyek hiteleire,
  a jegybanki tisztségviselők fizetése pedig emelkedne.