Összecsaptak a viharok a magyar adósok felett: egyre később fizetnek, mi lesz így velük?

A számlák 76%-át fizetik pontosan a magyarországi ügyfelek, amely nagyjából azonos a közép- és kelet-európai aránnyal, ám 3 százalékponttal elmarad teljes Európa átlagához képest (79%). Ez az arány nagyjából a 7 évvel ezelőtti fizetési fegyelemnek feleltethető meg. Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalata, az EOS Csoport 2019 után ismét átfogó kutatásban vizsgálta a lakosság és a vállalati szektor fizetési szokásait. A kutatásban 16 ország, mintegy 3200 döntéshozóját kérdezték meg a vállalati- és magánszemély ügyfelek fizetési szokásairól - árulta el Lencsés Tamás.

Lényeges változás látszik a magyarországi fizetési határidők tekintetében is: míg 2019-ben a magyarországi vállalatok a lakosság felé átlagosan 30 napos fizetési határidővel számláztak, 2022-re ez a szám 33-ra emelkedett. A B2B számlák fizetési határideje pedig hazánkban 39 napról 43 napra nőtt. Ezekkel az arányokkal 5 (B2C) és 2 nappal (B2B) hosszabbak a magyarországi fizetési határidők a régiós átlagnál - ismertette az ügyvezető igazgató.

Ám sajnos a hosszabb fizetési határidők sem elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a válságok hatásait, mivel a vállalatoknak még így is növekvő késedelmekkel kell szembenézniük. 2019-hez képest jelentősen, 5 százalékponttal, 15-ről 20%-ra nőtt a késedelmesen fizetett számlák aránya, amely 2 százalékponttal magasabb az európai átlagnál (18%) - helyezte kontextusba a válság mélységét Lencsés Tamás.

A behajthatatlan követelések aránya megegyezik a legutóbb mért értékkel, a Magyarországon kiállított számlák 4%-át nem fizetik ki egyáltalán, ám a szakértők szerint ebben jelentős romlás várható, mivel az utóbbi fél év hatásai következtében nem fizető ügyfelek csak később jelennek majd meg a statisztikákban. Pesszimistább várakozások szerint az arányuk akár megduplázódhat. Mikro és kkv szinten is várható, hogy felépüljön egy állomány ( ezt előrevetíti, hogy kormányzati nyilatkozatok szerint körülbelül a kkv-k 30 százaléka nehéz helyzetbe kerülhet), idővel pedig a helyzet a lakossági hitelek szegmensére is átgyűrűzhet. Utóbbiak esetében elsősorban a fogyasztási hiteleket és a hitelkártyákat érintheti, a gépjármű és a lízing termékek esetében azonban nem látják ennek veszélyét- mondta a Lencsés Tamás.

Erre utal az is, hogy a megkérdezett magyarországi vállalatok körében kifejezetten pesszimista hangulat uralkodik. Míg 2019-ben csak 15%-uk látta pesszimistán a fizetési szokások alakulását, mára már minden negyedik cég szerint (25%) jelentősen romlani fog az ügyfelek fizetési hajlandósága a következő 2 év során, míg javulásra mindössze 18% számít - ismertette a kutatás vonatkozó eredményeit a szakember.

Az idei kutatás rámutat arra, hogy a válságok sajnos nem múlnak el nyom nélkül, és hatásuk pontosan lekövethető a statisztikai adatok alapján. A követeléskezelés szerepe ezekben a nehéz időkben felértékelődik, hiszen egy vállalat számára már nem csak a profitabilitás, hanem egyenesen a túlélés múlhat azon, hogy meg tudja-e tartani a likviditását. Az európai vállalatok mindössze 1%-a szerint csökkent a munkamennyiség a kintlévőség-kezelés területén a világjárvány óta, míg 31%-uk számolt be jelentősen több munkamennyiségről a területen

-emelte ki Lencsés Tamás

Az európai vállalatok csaknem fele lemaradásban van az adatvezérlést tekintve. A vállalatok nagyon fejlettnek találják magukat az információbiztonság (71 százalék nyilatkozott így) és az adatvédelem terén (79 százalék), de az adatok mennyisége és minősége tekintetében még mindig van mit behozniuk (55 százalék nyilatkozott arról, hogy nagyon fejlett. Az adatvezérelt működés tekintetében egyébként európai összehasonlításban előrébb járnak a magyarországi vállalatok.