Nem csitul a felújítási láz: ezekért a hitelekért ostromolták a magyar családok a bankokat

A válságból márciusban megindult kilábalás a második negyedévre stabil felívelésbe csapott át. Ennek oka, hogy több hónapja rekordszámokat produkálva folytatódik a lakáshitelek népszerűségének felfutása.

A Magyar Nemzeti Bank által a héten publikált adatokból kiderült, májusban összesen 120,2 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a bankok a lakossági ügyfeleiknek, ami bár az előző, igen erős hónap számaihoz képest is 11,7 százalékos növekedés. A válság alatt, tavaly májusban kifizetett összeghez képest pedig a növekedés több mint 91%-os, azaz az idén folyósított mennyiség közel a 2020-as duplája.

Az év eleji mélyponttól való elszakadás után tehát mostanra egyértelműen a járványból való kilábaláson túlmutató mértékű növekedést mutat a lakosság érdeklődése az ilyen hitelek iránt. Hiszen már rég nem csak idei és tavalyi, hanem sok éves rekordok dőlnek meg lakáshitelek kifizetéseit nézve. Igaz ez az összes, a lakosságnak kifizetett lakáshitelszerződés, de különösen a felújításra igényelt hitelek összegére.

A magyar lakosság ugyanis májusban rekordösszegű lakáskölcsönt vett fel, az utóbbi két hónapban produkált számok olyan magasak, amire az elmúlt 5 év egyetlen korábbi hónapjában sem volt példa.

A legutóbbi, hasonlóképp kiemelkedő hónap hitelfelvételi szempontból 2020 szeptembere volt. Akkor 92,46 milliárd forint volt a háztartásoknak nyújtott lakáshitelek együttes összege. Az utóbbi öt év eddig legerősebb áprilisa pedig a 2019-es volt, 84,44 milliárd összegű kifizetett lakáshitellel, a májusi, újabb rekord ezt 42 százalékkal haladta meg.

Ahogy a fenti grafikonon is látható, nem csak a lakáscélú hitelek teljesítettek kiemelkedően jól májusban. A személyi hitelek népszerűsége is egyértelmű növekedést mutat az év elejéhez és az előző évhez képest. A lakosságnak kifizetett személyi hitelek teljes összege ugyanis 124%-al haladta meg a 2020 májusi számot. A folyósított babaváró hitelek összegére sem lehet panasz. Azok májusi, 48,87 milliárdos összege közel százalékos növekedést jelent a tavalyi számokhoz képest. 

A döntő oka a válságból való rekordgyors kilábalásnak és az ezen is bőven túlmutató növekedésnek valószínűleg az új otthontámogatások, az otthonfelújítási támogatás és az otthonfelújítási hitel bevezetése lehetett.

Ez nem csak a lakáshiteleket övező növekvő hitelfelvételi kedvet magyarázza. A személyi hitelek és a babaváró hitel is jól kombinálható ugyanis a lakáshitelekkel, akár önerőként. A felújítási támogatás felvételéhez ezért nem feltétlenül mindenki választ lakáskölcsönt, a felújítási munkákat ugyanis a jogosultak személyi hitelből, vagy babaváró kölcsönből is ugyanúgy tudják előfinanszírozni.

Nem meglepő tehát, hogy a felvett személyi hitelek májusi, együttes 42,24 milliárdos összege nem csak az előző évi számokhoz képest jelent extrém növekedést, teljesítette túl többszörösen, de 14 százalékkal meghaladta a tavaly márciusit is, tehát lényegében a válság előtti szintet is meghaladta tehát.

A babaváró kölcsönök kifolyósított összegei is valamivel meghaladták az áprilisit, a januári mélyponttól tartósan elszakadva. A támogatottak körének szűkülése mellett, és úgy, hogy ezzel a hitelt valószínűleg  jórészt már az arra újonnan jogosultságot szerzők igényli, különösen szép teljesítmény az állandó növekedés.

A banki beszámolók az új konstrukció bevezetésének személyi kölcsönök felvételére gyakorolt pozitív hatását is alátámasztják. A Takarékbank májusi közleménye szerint például náluk korábbinál húsz százalékkal nagyobb összegű, átlagosan 1,7 millió forintos személyi hitelt igényeltek az ügyfelek.

A lakáshitel növekvő dominanciája ettől még szembetűnő. Ahogy a grafikonon látszi, 2019 októberben volt utoljára a három lakossági hiteltípusból együttesen kifizetett szerződéses összeg 200 milliárd felett, de arányaiban az elmúlt években a lakáshitel nem tett ki ekkora részt

A számokból hónapról-hónapra az látszik, hogy az otthonfelújítási támogatás és az otthonfelújítási hitel bevezetése a lakáshitelek piacán direkt, a személyi kölcsön, valamint babaváró felvételében történt növekedés esetében pedig közvetett módon erősítette az elmúlt időszakban látott felívelést. A lakáshitelek esetében a használt lakásokra ismét növekvő érdeklődés mellett a felújítási kedv élénkülése is hozzájárult, hogy a hitelek májusban újra rekordszámokat számokat produkáljanak. Idén marginális elemből a piac élénkítésének egyik kulcsáva léptek ugyanis elő a felújítási célú hitelek.

A felújítások példátlan népszerűségnek örvendenek

A járványhelyzet miatt elhalasztott lakáskereslet, illetve lakáshitelkereslet egyszerre jelentkezik a bankoknál, következésképp azon lakáshitel-felvételek, amelyek a tavalyi év első- vagy második felében kellett volna, hogy megtörténjenek, részben az idei évben jelentkeznek, ami egyértelműen látszik a tavaszi számokon.

További fontos hatás az idén januártól elejétől igényelhető otthonfelújítási támogatás és a február 1-jén bevezetett otthonfelújítási hitel. A bankok többségénél február–márciustól már elérhető hitel egy kifejezetten felújítási célra szóló kamattámogatott konstrukció, ami erőteljesen megjelent a statisztikákban.

Az alábbi grafikonon is látszik, hogy míg a használt lakás vásárlása céljából felvett hitelek népszerűsége tavaly májusban visszaesett, 2019 azonos időszakához képest, addig 2021-ben bőven túlszárnyalta azokat. A felújításra és korsszerűsítésre kiutalt hitelekre kevésbé hatott ki a válság, ennek ellenére azok iránt is drasztikusan megnőtt az érdeklődés. Bár erre a felhasználási módra vonatkozó tavaly májusi adatokat az MNB nem publikált, a júniusi 3,1 milliárdból jó eséllyel következtethetünk rá, hogy nagyságrendileg 2020-ban is az egy évvel korábbi szinten teljesítettek.

Bár a használtlakás lakástranzakciókra kifizetett összeg is egyre magasabb, a felújításra és korszerűsítésre folyósított hiteleknél a legszembetűnőbb a növekedés mértéke. A használt lakások vásárlására kiutalt hitelek 82,41 milliárd forintos összege is igen szép volt májusban, 99%-os emelkedést produkálva a tavalyi 41,36 milliárdoshoz képest, a felújításra és korszerűsítésre igényelt hitelek növekedése még ennél is sokkal nagyobb. A hónapban lakásfelújításra kiutalt 13,36 milliárd forint ugyanis még az eddig rekordnak számító áprilisi 11,16 milliárdhoz képest is 19 százalékos emelkedést jelent.

Bár az MNB 2020-ban erre a szegmensre vonatkozóan nem közölt májusi adatokat, a 2019-es számokkal összemérve jól látszik, mennyire is kiemelkedőek a mostaniak. Két évvel ezelőtt összesen 3,7 milliárd forintnyi összegű lakossági hitelt utaltak ki az adott hónapban ilyen célokra, amihez képest a mostani szám 261%-al volt magasabb.

A lakáshitelek összesen 120,2 milliárd forintos folyósítása egyébként 91%-al múlta felül a tavaly májusi számot, vélhetően nem kis mértékben az új otthonfelújítási támogatásoknak is hála. De vajon miért kapkodnak a magyarok ennyire ezért a támogatási formáért?

Az otthonfelújítási támogatás és hitel a felívelés katalizátorai

A január 1-jétől igényelhető otthonfelújítási támogatás és a február elejétől elérhető, ehhez kapcsolható hitel iránti fogyasztói érdeklődés kiemelkedően nagy. Ezt a nyers számokon felül a bankok tapasztalatai és a felmérések is megerősítik. A 2022. december 31-ig igényelhető támogatás a Magyar Közlönyben korábban megjelent információk alapján az alábbi paraméterekkel bír:

• Összege maxium három millió forint lehet
• Az állam maximum a költségek felét állja
• A költségeket utóla térítik meg
• Bármilyen felújítási munkára igénybe vehető
• Legalább egy saját, vagy nevelt gyerek meglétéhez kötik
• Legalább a család egyik tagjának egy év folyamatos tb-jogviszonnyal kell rendelkezni az igényléskor
• Köztartozás mentesnek kell lenni hozzá
• Egy család csak egyszer veheti igénybe

Az állam ezen felül biztosítja február elejétől az otthonfelújítási kölcsönt, 3%-os kamattal, 6 millió forintos hitelösszeggel és legfeljebb 10 éves futamidővel. 

A támogatottak köre lényegesen szélesebb körű, mint mondjuk a CSOK, vagy a babaváró hitel esetében. A támogatás ráadásul rengetegféle munkálatra igénybe vehető. Ebből még nem következne, hogy a hitelfelvételi kedvben is ilyen kiugró legyen a növekedés. Ezt az indokolja, hogy a költségek felét az állam utólag téríti meg, igazoló dokumentumok alapján.

A számlákat a felújítási munkák befejezése utáni 60 napon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstárnak (MÁK) és ezután annak még el kell bírálnia, hogy a pénzünkhöz jussunk. A munkálatok elkezdéséhez ezért a családoknak önerőre is szükségük van.

Arról, hogy ezek a konstrukciók mennyire is vonzzák a magyarokat egy a májusi állapotokat mutató felmérés  megállapításai is sokat elmondanak. Ebben a válaszadók 15 százaléka mondta biztosra vagy valószínűre, 22 százaléka pedig lehetségesnek, hogy igénybe veszi az otthonfelújítási támogatást.  A felmérésből az is kiderült, hogy a pályázók harmada hitelből teremtené elő a tervezett munkák elvégzéséhez szükséges összeget. Számukra jelenthet segítséget az otthonfelújítási támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes kölcsön. Egy másik, a héten publikált felmérés szerint is alátámasztja a felújítási célú hitelek iránti soha nem látott lakossági igényt. Eszerint a  kerttel, udvarral rendelkezők közel 60 százaléka gondolkodik azon, vagy már döntött is arról, hogy egy éven belül komolyabb felújításba kezd a ház körül.

Az érdeklődés májusra már annyira megnőtt, hogy az utóbbi időben egyes bankoknál jelentősen meghosszabbodott a hitelbírálat ideje. Ezeknél a pénzintézeteknél átlagosan két hónap alatt folyósítják ki a kért összeget az igénylés benyújtásától számítva. (Korábban a hiteligénylések átlagos átfutási ideje 4-6 hét volt.) 

Ég és föld a különbség a bankok ajánlatai között

A Pénzcentrum kalkulátorában, használt ingatlan vásárlás céljából 10 millió forintos hitelajánlatokat kerestünk 20 éves futamidővel. Mindössze három olyan ajánlatot is találtunk, ahol a teljes visszafizetendő összeg nem megy 14 millió fölé, ellenben három bank legjobb ajánlatánal a 15 millió forintot is meghaladja. Ezért is érdemes alaposan szemügyre venni az ajánlatokat:  ugyanis a törlesztőrészletekben pár forintnyi eltérés is  súlyos százezreket jelenthet 20 év alatt:

Vessük össze a Gránit Bank és az OTP ajánlatát. A kamat mindkét konstrukcióban 5 évig marad fix. A törlesztőrészlet az egyik helyen 56 640, a másikon 64 706 forint havonta - ilyen eltérés esetén már emiatt megérheti akár a bankváltás is. De méginkább akkor, ha a teljes visszafizetendő összegeket is összevetjük: az OTP-nél több mint 1 millió 917 ezer forinttal többet kell ugyanis visszafizetnie az ügyfeleknek, mint a másik pénzintézetnél.

A CIB Bank és az Budapest Bankajánlatait összvetve viszont például a törlesztők közti különbség elenészőnek tűnhet. Előbbinél 58 194, míg utóbbinál 59 881forintot kell visszafizetnünk havonta. Az eltérés tehát kevesebb mint 1700 forint. Ha viszont a teljes visszafizetendő összeget nézzük az eltérés ezeknél a hasonlónak tűnő hitelkonstrukcióknál is több mint 466 475 forint, azaz majdnem 70 ezer forinttal több, mint a példacsalád havi jövedelme.

Ezért nem szabad soha sem csak a törlesztőrészletre hagyatkozni: meg kell nézni a THM-et, kamatperiódust, visszafizetendő teljes összeget is. Ez alapján összehasonlítva már valóban jó döntést hozhat a hiteligénylő. A bankok ajánlatainak összehasonlítására való a Pénzcentrum hitelkalkulátora, amellyel a személyes igényekre szabva listázhatóak a lakáshitelek, vagy akár a legkedvezőbb bankszámla csomagok is.