CSOK bővítés: tényleg jól járnak a kétgyerekesek?

Gulyás Gergely mai bejelentésének legnagyobb újdonságértéke abban áll, hogy a kétgyerekesekkel is nagyvonalúbbá vált a kormány. Jó iránynak tűnik ez, hiszen a Portfolio elemzői már sokszor és sok helyen kifejtették azon véleményüket, miszerint Magyarországon nem elsősorban a harmadik, hanem a második gyermekek hiányoznak.

A 10+10 millió forintos (CSOK + támogatott hitel) konstrukciót eddig csak azok vehették igénybe, akik már három gyerekkel rendelkeztek, vagy ennyit vállaltak, és emellett új lakásba költöztek (építettek vagy vásároltak). E kombinált konstrukció második elemét, vagyis a hitelhez járó kamattámogatást terjeszti ki most a kormány.

Emellett a háromgyerekesek esetében ezt a határt 15 millió forintra emelik. A teljes felvett lakáshitel összege természetesen lehet ennél akár jóval magasabb is, ez a két szám a kamattámogatott hitelrész felső határát húzza meg. Mégpedig az első 25 évre vonatkozik: aki netán 30 éves futamidejű hitelt venne fel, az az első 25 évben kapja meg a kamattámogatást.
Nem tudjuk pontosan, mennyit költött a kormány erre a fajta kamattámogatott lakáshitel konstrukcióra az elmúlt több mint két és fél évben, amióta ez a konstrukció létezik. Azt viszont megnéztük, hogy az egyes családok mennyit nyerhetnek ezzel.

Ha a 20 éves futamidejű, végig fix kamatozású 10 milliós lakáshiteleket nézzük, akkor ezek piaci körülmények között akár már 4,9 százalékos kamattal elérhetők, havi törlesztőrészletük 65 ezer forint körül alakul. Ezzel szemben egy fixen 3 százalékos kamatozású támogatott lakáshitel törlesztőrészlete számításunk szerint közel 55 500 forint. Kis jóindulattal tehát 10 ezer forintot lehet megspórolni a legkedvezőbb piaci lakáshitelhez képest havonta, vagyis a kétgyerekesek évi 120 ezer forintot nyerhetnek a kamattámogatás kiterjesztésével.

Kérdés, ez az évi 120 ezer forint elég lesz-e a lakásárak növekedésének kompenzálására. Könnyen kijelenthetjük, hogy nem. Különösen, ha azokat a családokat nézzük, akik lecsúsznak az 5 százalékos áfáról, és csak 2019 után bejelentett lakóingatlant lesznek képesek vásárolni. Márpedig azok közül, akik a mostani bejelentés hatására vágnak bele a lakástervezésbe, sokan már valószínűleg csak a 27 százalékos áfával tudják megvásárolni új otthonukat. Azok a kétgyerekesek persze relatíve jobban (kevésbé rosszul) járnak, akik saját maguk építenek, náluk megmarad az 5 millió forintig igénybe vehető áfa-visszatérítési támogatás, és "legfeljebb" az anyag- és munkaerőköltségek további növekedésével kell számolniuk.

Összességében az elemzőknek az a véleményük, a kétgyerekesek helyzetbe hozása demográfiai szempontból jó irány, de a kamattámogatás kiterjesztése (lásd a fenti évi 120 ezer forintot) nem eléggé nagy ösztönzés arra, hogy önmagában plusz gyermek vállalására vagy új otthon teremtésére késztesse az érintett családokat. A lakáspiac kínálati oldala pedig nevetve lenyelheti ezt az újfajta állami támogatást.
Pozitív megközelítésben ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy a kétgyerekesek számára csaknem kétszer akkora támogatást fog adni egy évben az állam a kamattámogatással, mint amennyit eddig egy lakás-takarékpénztári szerződésre adott. A teljes futamidő alatt pedig a 3 millió forintot is megközelíti a kamattámogatás, ami a kétgyerekesek számára új lakáshoz eddig járó CSOK-összeg megduplázásaként is felfogható.