A MÁV és a Posta már számolja, hogyan tehet eleget a bérkompenzációnak

Vegyes fogadtatásra talált a hazai vállalatok körében az a kormányrendelet, amely előírja, hogy kompenzálniuk kell két másik intézkedés - adójóváírás megszűnése és az egészségbiztosítási járulék emelése - miatti bérkiesést dolgozóiknál. Enélkül a havi 216 806 forint alatt kereső munkavállalók nettó bére csökkenne. Azok a társaságok, amelyek nem hajtják végre az elvárt emelést, nem kaphatnak állami támogatást, és nem indulhatnak közbeszerzéseken sem. Akik viszont lépnének, de nem tudnak, állami segítséget kapnak, csak a szükséges emelés 5 százalékát kell állniuk.

A kormányrendeletnek való megfelelés súlyos teher azoknál a vállalatoknál, amelyek évek óta egyébként sem tudnak bért emelni, ráadásul piacon maradásuk fontos feltétele az alacsony bérköltség. (Egyébként is a zsebükbe kell nyúlniuk egy másik döntés, a minimálbér emelése miatt.) Sok közöttük a közbeszerzésekben is érdekelt kkv, s persze ide tartozik az építőipar nagy része is.

"A súlyos recesszióval sújtott építőiparban már régóta nem tudnak bérfejlesztésben gondolkodni, az is siker, ha egyáltalán meg tudják őrizni szakmai gárdájukat" - válaszolt lapunknak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Tolnay Tibor saját cégénél, a Magyar Építő Zrt-nél két éve nem emelték senkinek a bérét. A szakember szerint több ponton még tisztázni kellene a bérkompenzációval kapcsolatos részletkérdéseket. Mindazonáltal arra számít, hogy a közbeszerzésekben érdekelt társaságok mindenképpen törekedni fognak arra, hogy elkerüljék a béremelést elmulasztókat fenyegető szankciót. A közbeszerzések azért is kiemelkedő fontosságúak a szakmában, mert a magánmegrendelések szinte teljesen eltűntek. Más kérdés persze, hogy ez a lépés elbocsátásokkal is járhat.