A jelzáloghitelezés egyik legrosszabb hónapja

Lakossági hitelek

Az előző hónapoknak megfelelően júliusban is nettó hiteltörlesztő volt a magyar lakosság. Tranzakciós alapon 22,6 milliárd forinttal törlesztettek több hitelt a háztartások, mint amennyit felvettek. A devizahitelek tekintetében 37 milliárd forint összegben nettó hiteltörlesztők, a forinthitelek területén viszont 14,4 milliárd forinttal nettó hitelfelvevők voltak a családok. Ez utóbbi kisebb szám az utóbbi időben megszokottnál.

Továbbra sem mutatja a fellendülés jeleit a hazai jelzáloghitelezés, ráadásul júniushoz képest még vissza is esett az új kihelyezések volumene. A 25,6 milliárd forintnyi július havi érték még az egy évvel korábbitól is 21%-kal elmarad. Ez az összeg a hitelkiváltásokat is tartalmazza (ezért is lehetséges, hogy 2,3% az újonnan kihelyezett devizahitelek aránya), bár ezek volumene a Portfolio.hu-nak nyilatkozó bankok beszámolói szerint alacsony, és e kisszámú esetekre is inkább a forinthitelre váltás jellemző.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek aránya visszaesőben: a júliusban kihelyezett jelzáloghitelek 28%-a volt ilyen célú. A többi lakáshitel, ezek között a forint alapú kihelyezések összege júliusban 18,1 milliárd forint volt. Ez nagyjából megfelel az egy évvel korábbi értéknek, amikor még a deviza alapú jelzáloghitel-kihelyezést nem tiltotta (illetve euró esetében nem korlátozta ennyire) jogszabály.

Annak ellenére, hogy alig volt új jelzáloghitelezés, egy hónap alatt 6660 milliárd forintról 320 milliárddal 6980 milliárd forintra nőtt a lakosság jelzáloghitel-állománya. Ennek egyetlen oka a forint árfolyamgyengülése: az euró MNB-árfolyama a június 30-ai 265,6 forintról 270,2 forintra, a svájci franké pedig 225,5 forintról 236,2 forintra nőtt.

Az alacsony lakáshitel-kereslet egyik, de talán nem legfontosabb oka lehet a forint alapú konstrukciók továbbra is rendkívül magas kamatszintje. Júliusban teljes hitelköltségük átlagosan 10,49% volt, szemben az egy évvel korábbi 9,99%-kal. Az utóbbi három hónapban lényegében nem szigorítottak tovább a bankok, továbbra is van azonban néhány olyan szereplő, amelyik az átlagosnál jóval kedvezőbb feltételek mellett kínálja lakáshitelét. Ezek között a többéves előtakarékosságot igénylő lakáskassza-hitelek aránya nőtt az utóbbi időben.

A lakáshitelekkel szemben a fogyasztási hitelek területén szigorítás látható, hiszen e hitelek átlagos költsége egy hónap alatt 21,6%-ról 23,1%-ra nőtt. Mivel e hitelek kevésbé kamatérzékenyek, aligha e kedvezőtlen változás miatt, de csökkent júniushoz képest a fogyasztási hitelként kihelyezett összeg, mégpedig 22,2 milliárd forintról 19,1 milliárdra. Bár a deviza alapú hitelezést a fedezetlen hitelek körében jogszabály nem tiltja, ilyet sem nagyon kínálnak már a bankok.

A már említett átértékelődés miatt a lakosság teljes hitelállománya egyetlen hónap leforgása alatt 339 milliárd forinttal nőtt. Ezzel összefüggésben a devizahitelek aránya 66,3%-a emelkedett, igaz, ez alacsonyabb az egy évvel korábbi 67,6%-nál.

Lakossági betétek

Örvendetes jelenség, hogy a háztartások betétállománya második hónapja emelkedik, és ezúttal az előző havi 49,5 milliárd forintnál is nagyobb mértékben, 72,2 milliárd forinttal nőtt. Igaz, ebben az euró erősödése is szerepet játszott, ennek is köszönhetően az egy éven belül lekötött betétek állománya forintban 41,4 milliárddal nőtt. A látra szóló betétek esetében kisebb növekedést láthatunk, mint az előző hónapban: 18,8 milliárd forintos volt a növekmény.

Az éven túl lekötött betétek esetében mérséklődött a bankok kamatversenye, miközben az éven belülieknél gyakorlatilag változatlan maradt az átlagkamat. Egy átlagos forint alapú, éven belül lekötött betét ma 5,5%-ot fizet.

A bankok betétállománya egy hónap alatt 7358 milliárd forintról 7430 milliárdra nőtt, az egy év alatti növekmény 2,4%-os. A devizabetétek aránya a teljes állományon belül 15,6%.