Fo(ri)ntos születésnapot ünnepel ma Magyarország

A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett ismét a forintot. A forint váltópénze a fillér, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból, kilenc évvel később pedig az egy- és kétforintos érméktől is elbúcsúzhattunk (a 0,01 és 2,49 forint közötti árakat 0-ra, a 2,5 felettieket 5-re kell kerekíteni).

2008. február 26. óta a forint szabadon lebeg azaz megszűnt a forint árfolyamsávja. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a forint-euró árfolyamot az eurózónába való belépésünkig már csak a piac erői befolyásolhatják.

A forint Magyarország Európai Uniós csatlakozása (2004) után is megmaradt, de valamennyi új EU-taghoz hasonlóan Magyarország is vállalta, hogy fizetőeszközét euróra cseréli, amint a gazdaság teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit. A jelenlegi várakozások szerint az évtized végén csatlakozhat hazánk az euróövezethez.

Az új, 2012. január elsején életbe lépő Alkotmány kimondja, hogy "Magyarország hivatalos pénzneme a forint."

Bankjegyeink

A Magyar Nemzeti Bank által 1997-től kibocsátott új bankjegyek előoldalán a magyar történelem kimagasló személyiségeinek arcképei láthatók, a bankjegyek hátoldalán e személyekhez kapcsolódó történelmi színhelyek jelennek meg.

Az ötszáz forintoson II. Rákóczi Ferenc ismert Mányoki-ábrázolásához a sárospataki vár látképe párosul. Az ezer forintos előoldalán Hunyadi Mátyás portréja, személyéhez kapcsolódóan a bankjegy hátoldalán a visegrádi reneszánsz palota egy részlete, a Herkules kút látható. A kétezer forintoson Bethlen Gábor jelenik meg, a bankjegy hátoldalán tudósai körében látható. Gróf Széchenyi István arcképéhez az ötezer forintos bankjegyen a nagycenki kastély épülete társul, míg a Szent Istvánt ábrázoló tízezer forintos bankjegy hátoldalán Esztergom látképe tűnik fel.

A bankjegysorozat legmagasabb értékű címletén, a húszezer forintoson a "haza bölcsé"-re, Deák Ferencre emlékezünk. A bankjegy hátoldalán a régi képviselőház látható.

A bankjegy papírjának alapszíne fehér. A bankjegyek előoldalának meghatározó nyomatrészei: a bankjegycímleten szereplő személy arcképe, az értékjelzések számokkal és betűkkel kiírva, a MAGYAR NEMZETI BANK felirat, a hitelesítő aláírások, a Magyar Köztársaság címere. A bankjegyek hátoldalának főbb nyomatrészei: a bankjegy előoldalán ábrázolt személyhez kötődő helyszín képe, az értékjelzések számokkal és betűkkel kiírva. E meghatározó nyomatrészek metszetmélynyomtatással készülnek, ezeken a helyeken a festékréteg jól tapintható.

A bankjegyek papír alapanyaga - a normál papírtól eltérően - nem cellulóz, hanem gyapot, jelenleg a Diósgyőri Papírgyár Zrt.-ben észül, a bankjegyek nyomtatása pedig a Pénzjegynyomda Zrt.-ben történik. A bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte.

Érméink

A Magyar Nemzeti Bank 1993-ban anyagában korszerű, megjelenésében egységes, új forgalmi érmesort bocsátott ki. A sorozat valamennyi címletének előoldalán a "Magyar Köztársaság" felirat olvasható, valamint címletenként növekvő sorrendben a Magyar Köztársaság címere, egy-egy védett magyar növény, illetve állat képe váltakozva jelenik meg.

Az érmék hátoldalán az értékjelzés szerepel. Az érmék előlapját Kósa István, hátlapját Bartos István tervezte, kivétel a bicolor száz- és kétszáz forintos érme, amelynek mind az elő-, mind a hátoldala Kósa István munkája. A forgalmi érmék gyártása a Magyar Pénzverő Zrt.-ben történik.