Célkeresztben a lízingcsalók: a vadászat elkezdődött!

Az éves szinten körülbelül 14 milliárd forintos kárt okozó autófinanszírozási csalások visszaszorítása érdekében együttműködési megállapodást kötött a Magyar Lízingszövetség és az Országos Rendőr-főkapitányság. A lépés része annak az intézkedés sorozatnak, melyet az eredetvizsgálat szigorítása és a finanszírozás tényének forgalmi engedélybe történő bejegyzésének ügyében indítottak el.

A hitel- és lízingcsalások száma megötszöröződött az elmúlt 5 évben, de a bűncselekményeknek csak kevesebb, mint 50 %-a vált ismertté. Az együttműködésbe tömörült szervezetek összehangolt munkálatok elindításáról döntöttek. A finanszírozó cégeknél dolgozó munkatársaknak a bűncselekményekre utaló jeleket, a nyomozóknak pedig a csalás hátterében álló pénzügyi műveleteket kell mélyebben megismerni.

A finanszírozási csalások általában túlmutatnak a Lízingszövetség hatáskörén, ezért is fontos a Rendőrséggel való szorosabb és hatékonyabb együttműködés. A finanszírozási csalásokhoz legtöbbször csalás, okirat-hamisítás, sikkasztás, hitelsértés és orgazdaság is párosul, melyek megoldása már a nyomozati szervekre vár.

Az elmúlt két évben 3200 feljelentést tettek a lízingcégek, a kárérték pedig elérte az 5 milliárd forintot. Az ügyek kevesebb, mint 20 %-át sikerült feltárni és a követeléseknek csak alig 10 %-a térült meg. Mire egy ügylet nyomozati szakaszba ér, a csalók már külföldön értékesítették, vagy szétszerelve alkatrésznek eladták a finanszírozott járművet.

A nemzetközi körözések és a külföldi felderítés sok esetben akkor sem járhat sikerrel, ha az autót megtalálták, mert a vevő adásvételi szerződéssel igazolja a tulajdonjogát. Ekkor az eladó személyének felkutatása segítheti a nyomozást és a bűncselekmények mögött álló szervezett csoportok felgöngyölítését.

A járművek forgalmi engedélyében jelenleg nem szerepel, hogy az autó finanszírozott, a törzskönyv pedig nem minden európai országban létezik. Egy önerő nélkül vásárolt autót külföldön úgy lehet értékesíteni, hogy a vevő nem is tud a finanszírozásról. Az egyre kifinomultabb elkövetési módszereket azonban még a sokat látott nyomozati szerveknek is rendkívül nehéz követni.

Az opciós jog forgalmi engedélybe történő bejegyzésével számos csalás megelőzhető lenne, de ennek bevezetésére jogszabályváltozásra van szükség. A gépjárművekre vonatkozó zálogjogi nyilvántartás várhatóan jövő év január elsejétől lép életbe.

A finanszírozó és a rendőrség látókörébe sokszor azért sem kerülnek időben az elkövetők, mert a külföldi eladásig fizetik a havi részleteket. Az ügy ezáltal csak akkor válik gyanússá, amikor már régen túladtak a vagyontárgyon és abbahagyják a törlesztést.

A felszólító levelek kiküldése, a feljelentésig húzódó hónapok mind a csalók malmára hajtják a vizet. A rendőrségi eljárás eredményességének kicsi a valószínűsége, mert mire napirendre kerül az ügy, addig a csalók már eltüntetik a nyomok nagy részét. A szövetség vállalta, hogy amint szervezett csalásra, új módszerre utaló jellel találkoznak, azt azonnal jelentik a nyomozóknak.

A finanszírozó és a nyomozó szervek közös munkájának eredményeképpen az egyes kapitányságok helyett országos hatáskörű finanszírozási csalásra szakosodott munkacsoportot hoznak létre. A szövetség tájékoztatásának köszönhetően a rendőrség vélhetően hatékonyabban veszi majd fel a küzdelmet a jövőben a szervezett bűnözői csoportokkal.

A Lízingszövetség a rendőrségi állomány képzésében is részt vesz, a mai napon 2000 példányt adtak át a Rendőrtiszti Főiskola számára a finanszírozási csalásokról szóló kiadványukból. Ezen túl további konferenciákkal és oktatásokkal segítik egymás munkáját.

A magánszemélyek kétharmada öt évnél hosszabb futamidőt választ a finanszírozásra, a lízingszövetség adatai szerint a lejárt állomány 6-10 % között változik.

A csalások nem igazán befolyásolják a piac összesített statisztikáit, de a kimosdatott hajléktalanokra, a casco csalásokra, az autóklónozásra és a dupla finanszírozásra specializált csoportok kelléktára egyelőre kifogyhatatlannak tűnik.