Nagyot kaszálhatott, aki nyáron eurót vett! De mi a helyzet most?

Júliusban, mikor a forint rendkívül erős volt, akadtak bizony 240 forint alatti, sőt 235 forint körüli euro eladási árfolyamok is az egyes bankoknál, azóta viszont a 270 forintos vételi árak sem ritkák, ami eurónként 30-35 forintos, vagyis néhány hónap alatt 12,5-15 százalékos hozamot is jelenthet a szemfülesek számára, ami valljuk be, igen csábítónak tűnik.

Az elszalasztott lehetőségek miatt tehát most sokan fogják fejüket, azonban azok, akik euróban, dollárban jutnak bevételhez, legyen az munkabér, vagy exportbevétel, most örülhetnek igazán, hiszen forintra átváltva azt, jóval több pénzhez jutnak, mint néhány hónappal ezelőtt. Az elmúlt napok eseményei, a spekulációs támadások a forint ellen meglehetősen volatilissé tették az árfolyamot, ami semmi esetre sem nevezhető üdvös folyamatnak. A jegybank múlthét szerdán ezért egy rendkívüli ülés alkalmával 300 bázispontos alapkamat emeléssel reagált, hogy megakadályozza a forint további erőteljes gyengülését az euróval szemben.

A jelenlegi 11,5 százalékos alapkamat a legmagasabb az Európai Unióban, és a változtatás iránya is egyedinek mondható, hiszen a legtöbb országban a gazdasági visszaesésre reagálva épp az alapkamat csökkentés a jellemző tendencia. A különbség immár 7,75%-os az euró és a forint alapkamata között. Az emelésre nálunk azért volt szükség, mert az elmúlt hónapokban a külföldi befektetők sorra eladták magyar eszközeiket, tartva attól, hogy a magas államadósság, és a háztartások nagyarányú devizahitelei miatt hazánk különösen sebezhetővé válik a válság nyomán, ami erősen gyengítette a forintot.

Persze nem a mostani volt az első ilyen mértékű lépés a jegybank részéről, hiszen 2003 novemberében szintén 300 bázispontos emelésre került sor, akkor a testület 9,50 százalékról 12,50 százalékra emelte fel a jegybanki alapkamatot.

De mégis mi az összefüggés az alapkamat és a forint árfolyama között?

Hazánkban a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, amit az alapkamat, vagy más néven irányadó kamat változtatásával, vagy szinten tartásával igyekszik elérni a tanács, havonta legalább egyszer. Ezt inflációs célkövetés rendszerének nevezik.

Ha az inflációs előrejelzés például jelentősen meghaladja a célt, akkor a jegybank az irányadó kamat emelésével a jövőbeli infláció csökkenésének irányába tud hatni. A magasabb alapkamat ugyanis magasabb piaci kamatokat eredményez, ami drágítja a hiteleket, de a betéti kamatokat is emeli, így fogyasztás helyett inkább megtakarításra ösztönöz, ezáltal csökkentve a keresletet, így az árakat, ezzel pedig az inflációs nyomást is.

Ugyanakkor az alapkamat az árfolyamra is hatással van, hiszen a forintbetétek utáni kamatszint emelkedésével a külföldi befektetőknek jobban megéri a pénzt nálunk tartani, s a külföldi devizát forintra váltani, ezért a forint erősödni tud. Az árfolyam pedig szintén hat az inflációra az importárakon keresztül.

A mostani kamatemelés nyomán, a fenti gondolatmenet alapján tehát joggal gondolhatnánk, hogy a forint erősödni fog. A helyzet azonban ennél most jóval árnyaltabb, több ugyanis a bizonytalansági, és a jegybank által nem befolyásolható tényező. Mivel a krízis nyomán nem csak hazánkból, de általában a régióból is igyekeznek kivonni befektetéseiket a külföldiek, egyáltalán nem biztos, hogy a magas állampapírhozam önmagában csábítóan hat, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy megnő a kereslet a forint iránt.

Ráadásul a kamatemelésnek negatív hatása is van - mint már említettük, a forinthitel-kamatok emelkednek, drágul a hitelfelvétel forintban, ami a beruházásokat visszaveti, a hitelből történő fogyasztást csökkenti, ami végeredményben a gazdaság további lassulásához vezethet - nem véletlenül nevezik a kamatemelést monetáris szigorításnak.

Nem mindegy, hol váltasz! 10 forint nem kevés...

Az egyes bankoknál, illetve pénzváltóknál eltérő árakon juthatunk külföldi fizetőeszközhöz, és természetesen a visszaváltási árfolyam is különböző. Egy gyors körkép erejéig feltérképeztük, hogy a főváros egy szűk környékén milyen valutaárfolyamokkal találkozhattunk október 22-én, a kamatemelés előtt, illetve a négynapos szünet után, október 27-én.

A táblázatban pirossal, illetve zölddel kiemeltük azokat az árfolyamokat, amelyek mellett a legrosszabbul, illetve legjobban járhatunk euró váltás esetén. Láthatóan érdemes jól körülnézni az egyes bankok, illetve pénzváltók kínálata között, hiszen pár száz méteren belül is akár 10 forintos eltérés lehet az euró árfolyamában, dollár esetén ez némileg alacsonyabb volt október 22-én, vagyis az adatgyűjtés idején.

Ami a spreadet, azaz a vételi és eladási árfolyam közötti különbséget, tehát a pénzváltásból származó nyereséget illeti, a Citibank és CIB Bank esetén a legmagasabb, és az Asmi Change-nél a legalacsonyabb, mindössze 3,7 százalékos, ami meglepő, hiszen ilyen bizonytalan helyzetben jellemzően magasabb spreadet szoktak alkalmazni.

Az alapkamat emelést követően bár szerdán némileg erődösödni tudott a forint a reggeli közel 280 forintos euró árfolyamhoz képest, mégsem egyedül ennek köszönhető, hogy ma már több mint három forinttal kevesebbe került egy euró, mint öt nappal ezelőtt, hiszen vasárnap a Nemeztközi Valutaalap is jelentős pénzügyi csomagot jelentett be hazánk számára, ami erősítheti a gazdaság rövid távú stabilitását, és így a külföldi befektetők bizalmát is.

Az ismételt adatfelvétel alapján látszik, hogy az euró vételi árfolyama 2-5 forintot erősödött néhány nap alatt, míg az eladási például több mint 8 forintot is változott a Raiffeisen Banknál. Ennél némileg árnyaltabb a kép a dollár esetén, itt ugyanis erősödés és gyengülés is megfigyelhető volt a két adatfelvétel között.

Mire számíthatunk a jövőben?

A síelőknek, illetve télen utazóknak jó hír lehet, hogy év végére a szakértők általában erősödő forintra számítanak. A GKI előrejelzése szerint például 260 forint körüli euró-árfolyam várható decemberre, vagyis az éves átlag 250 forint körül valószínű.
Az IMF hitelkeret megnyílását és a pénzpiac stabilizálódását követően rendkívüli kamatcsökkentéseket is prognosztizálnak az intézetnél, és kedvező esetben 2009 végére a jegybanki alapkamat is jelentősen, 6-7%-ra csökkenhet.