Hogyan érinti a válság a feltörekvő piacokat?

Néhány hónapja az orosz, indiai, kínai jegybankok számára még az emelkedő infláció jelentette a legnagyobb problémát, mára azonban már a gazdaság lassulása a fő probléma, még Kínában is, ahol a 3. negyedévig 9 százalékos növekedést produkáltak az Economist szerint, ami öt éve a legalacsonyabb.

A feltörekvő piacok is érzékenyek tehát a krízisre, méghozzá három különböző formában. Egyrészt az exportra termelő ágazatok jelentős bevételcsökkenésre számíthatnak, miután a nyugati országok kevesebbet fogyasztanak. Másodszor, a tőkebeáramlás is vélhetően csökkeni fog, ami szintén a fogyasztás csökkenését eredményezi az adott országban. Harmadrészt a nagy külföldi adósságállományt felhalmozó országok bankjai dollár szűkében lehetnek a jövőben, hiszen meglehetősen nehéz most bankközi hitelhez jutni.

Azonban nem csak a pénzpiaci válság rázott meg egyes országokat, hiszen a nyersanyag exportáló országok valutái már a Lehman Brothers bukása előtt erős gyengülésnek indultak a dollárral szemben. Dél-Afrika, a világ legnagyobb platina és arany exportőre például - Izland után - a legnagyobb árfolyamesést szenvedte el idén. De az orosz rubel is esésnek indult az olajárak esésével egy időben, majd a brazil real is néhány héttel később.

Bár India és Kína kétség kívül előnyét élvezi a olajáresésnek, de ahogy az importszámláik csökkennek, az exportbevételeik is olvadoznak. A Tata Consultancy Services, India legnagyobb IT-vállalatának dollár-nyeresége például 7 százalékkal múlta alul az előző évit, és több cégvezető is azon aggódik, hogy vajon megkapják-e fizetségüket a bankoktól, akiknek korábban különféle fejlesztéseket nyújtottak.

A BRIC országok közül Indiának van a legnagyobb folyófizetési mérleg deficitje, ugyanis a korábbi tőkebeáramlások jelentősen megcsappantak az elmúlt negyedévben. A vállalatok többsége is külföldi hitelekből finanszírozza beruházásait, ami szintén jelentősen drágult újabban.

Oroszország ugyanakkor jelentős fizetés mérleg többletet tudhat magáénak, és 560 milliárd dollárnyi devizatartalékot halmozott fel 2000-2008 között. Tulajdonképpen ő Oroszország látja el dollárral a nyugati országokat, akik cserébe bankhitelt nyújtanak a vállalatoknak. Most azonban a bankhitelezés annyira nehézkessé vált, hogy az oroszok maguk látják el ezt a folyamatot, méghozzá úgy, hogy 50 milliárd dollárnyi betétet helyezett el az állam egy saját tulajdonú bankban, amely cserébe hitelezi a helyi vállalatokat. Innen nézve pedig már nem is tűnik olyan indokolatlanul soknak az állami devizatartalékok szintje.