Fellélegezhetnek a lakáshitelesek?

A szakemberek azonban korántsem ujjonganak a meglepően jó adat láttán, véleményük szerint a csődeljárások számának elapadása csupán átmeneti, és amennyiben a megemelkedett hitelkamatok miatt egekbe szökő törlesztőrészletek átszakítják a toldozott foldozat költségvetési gátat, a csődök számának növekedése újra több számjegyű mértéket ölthet.

További pesszimizmusra ad okot, hogy az egyelőre még fizethetőnek tűnő adósságteher mellett az IVA-k, vagyis az önkéntes megegyezések visszaesése áll a csődeljárások számának csökkenése mögött. Az IVA a banki probléma kezelési politika megváltozása miatt került feketelistára, a pénzintézetek ugyanis egyre kevésbé hajlandóak belemenni abba, hogy az ügyfelek csak a tartozás egy részét fizessék vissza.

Erre utal az is, hogy jelentős mértékben megnövekedett a végrehajtási eljárások alatt álló ingatlanok állománya, a bővülés a tavalyi év hasonló időszakához képest elérte a 30 százalékot, az előző féléves adatokhoz képest pedig a 14 százalékot.

A végrehajtási eljárások száma azonban még így is a történelmi átlag alatt van, bár a tendencia mindenképp ijesztően hat. Az végül árverésre került ingatlanok és a rájuk vonatkozó hitelkonstrukciók két következtetésre juthatunk. Egyrészt erős átrendeződés figyelhető meg a fedezett hitelek irányába, másrészt pedig a nagyobb kockázatú hitelek előtérbe kerülésével sok olyan ügyfél jutott jelzáloghitelhez, akinek a jelenlegi körülmények között gondot jelent a törlesztés.

A fedezett hitelek irányába való elmozdulás hazánkban is jellemző tendencia, bár a lakástulajdonhoz való ragaszkodás miatt a piaci egy jól elhatárolható szegmensében a fedezett hitelek által biztosított alacsonyabb költségek sem jelenthetnek előnyt.