Uzsorakölcsönt adok-veszek - Nagyon pörög a biznisz!

Miről is van szó?

A Prosper.com deklarált célja, hogy a P2P (person-to-person) kölcsönnyújtás legnagyobb virtuális piacterévé váljon. Az oldal kissé leegyszerűsítve úgy működik, hogy a kölcsönt igénylők közzéteszik, mekkora összegre van szükségük és mekkora az a maximális kamat, amit hajlandók megfizetni.

A pénzüket a bankok által kínált betéti kamat feletti hozammal kihelyezni kívánók a kérelmező publikus hitelminősítése és a megadott kamatplafon, valamint a kért összeg függvényében eldönthetik, hogy tesznek-e ajánlatot az igénylőnek. Az ajánlattételhez Prosper-számlát kell nyitnia a kölcsönnyújtónak, melyre át kell utalnia a felajánlott összeget és meg kell jelölnie azt a minimális kamatot, amit kapni akar kihelyezett pénze után.

A kölcsön igénylője eldöntheti, hogy megvárja-e az aukciós időszak végét a jobb ajánlatok reményében, vagy rögtön igénybe veszi a számára felajánlott kölcsönt vagy kölcsönöket. (Utóbbi eset akkor fordulhat elő, hogy az igényelt összeg csak több forrásból együttesen fedezhető, ilyenkor a két legkedvezőbb kamatú ajánlatból áll össze a kölcsön összege.)

Amennyiben egy kölcsön felajánlóját túllicitálták (azaz nála alacsonyabb kamattal is nyújtana valaki megfelelő összegű kölcsönt az igénylőnek) értesítést kap az oldalról és új ajánlatot tehet.

A visszafizetés minden esetben havonta, a kölcsönnyújtó Prosper-számlájára történik kamatostul. Az oldal üzemeltetői által felszámított díjakról a későbbiekben ejtünk szót.

Kölcsönnyújtóként és igénylőként is csak amerikai állampolgárok léphetnek be a rendszerbe, a felvehető kölcsön összege pedig 1000 és 25 000 dollár között van.

Kockázat és kamatok

Minden kölcsönnyújtás bejelentésre kerül az Experian hitelirodának, mely ellenőrzi a felek személyazonosságát és megadja a kölcsönfelvevő hitelminősítését. Ennek ellenére a magánszemélyek közti kölcsönügyleteknek értelemszerűen mindig van kockázata, jelenleg azonban a nemfizetési arány 1% alatt van a Prosper-nél.

A kölcsönnyújtás kockázatát explicit módon az igénylő hitelbesorolása írja le, melyet a Prosper az egyik legnagyobb hitelirodától, az Experiantól szerez be és konvertál át úgy, hogy a személyiségi jogok ne sérüljenek.

Az Experiantól beszerzett adatok alapján a rendkívül rossz hitelbesorolással rendelkezőket, az ún. kiemelkedő kockázatú ügyfeleket nem engedik be a rendszerbe, azaz ők nem is igényelhetnek kölcsönt. Szintén kirekesztve nézhetik az oldal fejlődését azok az amerikai állampolgárok, akiknek egyszerűen nincs még hitelbesorolásuk, hiszen például soha nem vettek még fel hitelt. (Ez a tengerentúlon főiskolás kor felett elég ritkán fordul elő...)

A hiteliroda pontszámszerű minősítését a Prosper betűkből álló kategória-besorolásra konvertálja, melynek fényében az AA a legmegbízhatóbb ügyfél, az E a legkockázatosabb a HR (High Risk) pedig az a kategória, akiket az oldal a fent leírtaknak megfelelően nem szolgál ki. A kategóriánkénti nemfizetési arányt az alábbi grafikon mutatja be az Experian historikus adataira támaszkodva. (Az adatok összeállításánál csak azon magánszemélyeket vették alapul, akiknél az adósság/jövedelem arány nem haladja meg a 20%-ot.)

A Prosper rendszere tehát tulajdonképpen a valós hitelbesorolást alkalmazza, melyet a hitelkártya használattól a lakáshitel törlesztésig számos tényező befolyásol. A rendszer úgy lett kialakítva, hogy a Prosper-en kötött kölcsönügyletek adatai is visszakerülnek az Experian rendszerébe, ily módon befolyásolják az élet minden területét érintő hitelminősítési pontszámot.

A kölcsönnyújtó kockázatát a jó hitelbesoroláson kívül csökkentheti egy adott virtuális csoporthoz tartozás is. Ez annyit jelent, hogy a becsületes kölcsönfelvevők csoportokba verődhetnek (pl. iowai tanárok, önkéntes tűzoltók), a csoport pedig minden egyes időben törlesztéssel javít besorolásán, így tagjai tulajdonképpen egymásért is dolgozva harcolnak a kölcsönnyújtók bizalmának megnyeréséért és ezáltal az olcsóbb (alacsonyabb kamat mellett nyújtott) kölcsönökért. Magától értetődő, hogy a csoport tagjai presszionálják egymást a pontos fizetésre, így gyakorlatilag egy jó csoport tagja tényleg megbízhatóbb lehet, mint egy egyedülálló kölcsönkérő.

Mennyibe kerül mindez?

Persze az oldal üzemeltetőinek is kell valamiből élniük, ezért a kölcsön-közvetítői szerepért jutalékot szednek. A kölcsönfelvevői szerepre vetítve mindez annyit jelent, hogy minden egyes megkötött ügylet után a kölcsönösszeg 1%-át (AA és D besorolás között) vagy 2%-át (E-től), de legalább 25 dollárt kell leszurkolni. Ezt a díjat rögtön le is vonják a kölcsön összegéből, tehát eleve meg sem kapja az igénylő.

Akik kölcsönnyújtóként jelennek meg az ügyletben a kölcsönfelvevőik besorolástól függően éves szinten 0,5-1%-os kezelési költségre számíthatnak, melyet mindig a tőkerész után kell megfizetni. (Egy 5000 dolláros kölcsönnyújtás 10% kamatra AA kategóriás ügyfélnek a 3 éves futamidő alatt összesen 40,4 dollárba kerül.)

Késedelmes törlesztés esetén természetesen extra sarcra lehet számítani, emellett pedig érdemes kiemelni, hogy a Prosper kapcsolatban van jónéhány behajtó céggel, akik egy hónapnyi késedelem után sikerdíj ellenében megkísérlik beszedni az esedékes összeget.

Mindent összevetve a magánszemélyek közti kölcsönnyújtás a szabad pénzeszközök kihelyezésének reális alternatívája lehet. Időnként kiemelkedően jó üzleteket is lehet kötni, nem szabad azonban megfeledkezni róla, hogy a kölcsönnyújtást csak a diverzifikáció egy eszközeként kell felfogni és még a kölcsönportfoliónkon belül is érdemes diverzifikálni. Magától értetődő, hogy a magánszemélyeknek nyújtott hitelek visszafizetése és más pénzügyi instrumentumok teljesítménye között kicsi a korreláció. A siker kulcsa, hogy a kölcsönnyújtást is mindig befektetői szemléletben kell értékelni és a portfoliót megfelelő arányban kell felosztani a kockázatos és kevésbé kockázatos kihelyezések között. Kár, hogy a Prosper rendszeréhez csak amerikai állampolgárok csatlakozhatnak...