A jövedelmi tizedek felső határai a következők:

A magasabb jövedelmű háztartások (vagyis a felső tizedek, ahol a hitelállomány nagyobb része koncentrálódik) törlesztési terhe a magasabb kereseti viszonyok következtében alacsonyabb az átlagosnál. Ugyanakkor az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásoknál ez a teher jóval magasabb.

Ezen kívül az MNB megvizsgálta a háztartások úgynevezett sokktűrő képességét, vagyis azt, hogy egy esetleges törlesztőrészlet emelkedésre mekkora jövedelmet tud fordítani az adott háztartás, a megélhetési költségekkel, illetve a kezdeti törlesztőrészlettel csökkentve.

Ebből a két ábrából következik, hogy azoknak a háztartásoknak jelenthet gondot a hitelek törlesztőrészlet emelkedése, amelyek alacsony jövedelműek, hiszen ez a tized lesz kevésbé képes a részletek fizetésére. Az MNB szerint jelenleg a hitellel rendelkező háztartások 4,2 százaléka ebbe a kategóriába, vagyis a veszélyeztetettek közé sorolható.

Ugyanakkor ebbe a veszélyeztetett kategóriába nem csupán az alacsony jövedelmű háztartások tartoznak, hanem előfordulnak a magasabb kategóriába eső háztartások is.

Az MNB a kiigazítások következtében növekvő terhek, valamint az átmenetileg megugró infláció, és a tavalyinál alacsonyabb bruttó béremelkedés következtében a reáljövedelmek csökkenésére számít. Az emiatt bekövetkező törlesztési képességváltozásra azonban ellentétesen hathat az, hogy az adó-, illetve járulékterhek a különböző jövedelmű háztartásokra másképp hatnak, illetve az is, hogy az egyes jövedelmi szinteken eltérő a fogyasztási struktúra is, tehát a megélhetési költségek, valamint a törlesztésre fordítható jövedelem nagysága is eltérően alakul.