Szenzációs, mire bukkantak a Duna medrében: különleges jégkorszaki lelet került elő + Fotók

A Duna rekordalacsony vízállása nemcsak a folyó jelenlegi állapotáról árulkodik: olyan maradványok és különleges régészeti  leletek is felszínre kerülhetnek, amelyeket évezredeken át őrzött a meder - de erről a Hellovidék nemrégiben külön cikkben is írt. A Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai most állati csontokra bukkantak, amelyek az előzetes szakmai vélemény szerint egykor a térségben élő vadlovaktól származhatnak.

A különleges leletre botanikai kutatás közben találtak rá a szakemberek. A szárazabbá vált mederszakaszokon ugyanis most olyan területek is hozzáférhetővé váltak, amelyek normál vízállás mellett rejtve maradnak. A nemzeti park beszámolója szerint a most előkerült csontok vélhetően a jégkorszakban élt vadlovak maradványai.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elképesztő, mit találtak a Dunában: még a régészeket is meglepte, amit a kiszáradó meder rejtett

Dr. Szabó Antal régész szerint a Duna még korántsem fedte fel minden titkát: azt is elárulta, miért páratlan a terület, és milyen újabb leletekre bukkanhatnak.

Egészen más világ volt a Kárpát-medence

A jégkorszakról sokaknak elsősorban a hatalmas jégmezők jutnak eszébe, a Kárpát-medence azonban nem volt összefüggő jégtakaró alatt. A hidegebb időszakokban száraz, füves, sztyeppés, helyenként cserjés és erdős területek váltották egymást, ahol több nagytestű növényevő is megtalálta a táplálékát. Vadlovak, bölények, rénszarvasok, őstulkok, valamint mamutok és gyapjas orrszarvúk is éltek a térségben.

A Duna természetesen akkor is létezett, de egészen másképp viselkedett, mint napjainkban. A folyó vízjárása és medre is jelentősen eltért a maitól, a hordalék pedig hosszú időre maga alá temethette az elpusztult állatok csontjait.

Évezredeken át rejtőzhetett a csont

A folyó egykori áradásai állati maradványokat is magukkal sodorhattak, amelyek később kavics és homok közé kerültek. Így a csontok hosszú időn keresztül fennmaradhattak a folyó hordalékában. Hasonló módon kerültek már korábban is jégkorszaki állatok maradványai a Duna térségének üledékeibe.

A mostani lelet pontos korát és fajmeghatározását azonban további vizsgálatok tisztázhatják. A DINPI jelenlegi közlése alapján ezért egyelőre helyesebb úgy fogalmazni, hogy a csontok vélhetően jégkorszaki vadlóhoz tartoznak, nem pedig biztosan azonosított leletként kezelni őket.

A rekordalacsony vízállás így a kellemetlen következményei mellett ritka lehetőséget is teremt a szakembereknek: a Duna medréből időről időre olyan természeti és kulturális emlékek kerülhetnek elő, amelyek a folyó és a Kárpát-medence több ezer, akár több tízezer éves múltjába engednek bepillantást.