Drámai helyzet: teljesen kiszáradtak a források, így menekült meg a kedvelt vidéki horgászparadicsom

Az elmúlt hónapok pusztító aszálya országszerte patakokat, víztározókat és halastavakat sodort kritikus helyzetbe, ezért joggal merül fel a kérdés: mi történt eközben Kaposvár kedvelt tavával? - tette fel a kérdést a Sonline. Ahogy a cikkben írták, a tó két vízfolyása normál időjárási körülmények között 22–25 kilométeres utat tesz meg, mire vizük eljut a mederhez. Idén azonban már korán kiszáradtak, ezért a Desedának hosszú hónapokon keresztül nélkülöznie kellett ezt a felszíni utánpótlást. A tónak ugyanakkor van egy fontos természetes adottsága: olyan völgyben fekszik, ahol a talaj mérsékli a víz elszivárgását. A területen agyagbemosódásos barna erdőtalaj található, amely jóval kevésbé engedi el a vizet, mint például a laza szerkezetű homokos vagy löszös talaj. Az idei aszályban ennek különösen nagy jelentősége volt 

A Deseda túlélésében a mederfenéken található forrásoknak is fontos szerepük van. Elsősorban a füredi oldalon vannak olyan források, amelyek hozzájárulnak az elvesztett víz pótlásához - jegyezte meg a lap. A tavat ráadásul szinte teljesen magas fák és lombos erdők veszik körül. Az árnyékos, erdős környezet hűti a tó környékét, és a növényzet a szél szárító hatását is mérsékli. Ez azért sem mellékes, mert a szél fokozhatja a párolgást, így tovább apaszthatja a vízkészletet.

80 centivel lett alacsonyabb a vízszint

A szélsőséges időjárás természetesen így is meglátszik a tavon. A rekkenő hőség miatt 70–80 centiméterrel csökkent a Deseda vízszintje. A tó jelentős vízkészlete és kedvező természeti környezete azonban elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy működőképes maradjon. A tó így az elmúlt hónapokban továbbra is fogadta a horgászokat, a vízi sportok kedvelőit, a strandolókat, a pihenni vágyókat és a természetjárókat is.

A Deseda állapotára nemcsak a csapadék és a természetes vízutánpótlás van hatással. A tó vízminőségének megóvásában a környező mezőgazdasági területeken alkalmazott talajművelési módszereknek is szerepük van. A környékbeli szántókon egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az eróziót mérséklő, forgatás nélküli talajművelési rendszerek, a sűrű térállású növények vetése és a megfelelő talajfedettség. Emellett a talajvizsgálatokra alapozott, takarékos műtrágyahasználat is hozzájárulhat ahhoz, hogy a tó vízminősége hosszabb távon is megfelelő maradjon.