Működik a legális kerti trükk: a hazai szakértő elárulta, így még megmentheted a kiégett, csúnya gyepet

Nem kérdés, az idei nyárbanklím extrémen megtapasztalhattuk: a klímaváltozás következményeként hazánkban is egyre hosszabb, forróbb és szárazabb nyári időszakokkal kell számolni. A kertészkedők, különösen a veteményesek művelői számára ez új kihívásokat jelent: a növények nemcsak a vízhiányt, hanem az extrém hőséget is megsínylik. A hőstressz hatására lelassul vagy megáll a növények fejlődése, csökken a terméshozam, fokozódik a párolgás, a talaj kiszárad, a talajélet legyengül, és a növények fogékonyabbá válnak a betegségekre és a kártevőkre.

A nyári hőség nemcsak a veteményesek, hanem a díszkertek növényei számára is komoly megterhelést jelent. A kánikula hatására a dísznövények levelei perzselődhetnek, a virágzás elmaradhat, a díszcserjék és fák korábban hullathatják le leveleiket, a fű pedig kiég. A túlzott hőhatás esztétikai értékcsökkenéshez vezet: a kert látványát a hervadt, megsárgult növényzet és a kiszáradt, barna gyep uralja.

A cél az, hogy ellenállóbb, fenntarthatóbb kertet alakítsunk ki – erről és az úgynevezett szárazkertről korábban már beszélt Kósa Dániel kertészmérnök, most azonban arra kértük, adjon hasznos tanácsokat arra, mit tegyünk egy ennyire aszályos időszak után a kiégett, barna gyeppel. Nyírjuk vagy inkább hagyjuk pihenni?

Első szabály: ne essünk neki azonnal!

Ahogy Kósa Dániel a HelloVidéknek elmondta, az első és legfontosabb szabály, hogy ha a gyep teljesen barna, ne essünk neki azonnal:

A nagyobb nyírás, az intenzív gyepszellőztetés vagy a műtrágyázás ilyenkor akár többet árthat, mint használ. Érdemes először megnézni, él-e még a fű. Egy kisebb csomót óvatosan húzzunk meg: ha a tövek erősen kapaszkodnak a talajba, jó eséllyel van még élet a gyepben. Ha viszont könnyen kihúzható, és a gyökerek szárazak, elhaltak, ott már komolyabb a baj. A talajszint közelében érdemes az élő, zöld szöveteket is keresni, hiszen a barna levélzet önmagában még nem jelenti azt, hogy a növény elpusztult.

A szakember szerint az erősen kiszáradt, nyugalmi állapotban lévő gyepet ráadásul nem érdemes most műtrágyával „felébreszteni”: megfelelő vízellátás nélkül a növény nem tudja hatékonyan hasznosítani a tápanyagokat. Az intenzív beavatkozásokkal ezért jobb megvárni, amíg az időjárás és a gyep állapota ismét kedvezőbbé válik.

A víz most fontosabb, mint a fűnyíró

A regenerálódó gyepnek nem a mindennapos, pár perces locsolás tesz jót, hanem a ritkább, alapos öntözés. Így a víz a talaj mélyebb rétegeibe is eljut, a gyep pedig fokozatosan regenerálódhat:

Az öntözés pontos mennyiségét mindig az időjáráshoz, a talajhoz és a gyep állapotához kell igazítani, de irányadó értékként egy egészséges gyep heti vízigénye nagyjából 25–40 milliméter, vagyis négyzetméterenként 25–40 liter lehet.

- tanácsolta a szakember, aki hozzátette, ha közben újra kizöldül a fű, ne vágjuk rövidre!

A magasabbra hagyott gyep ugyanis jobban árnyékolja a talajt, így lassabban veszít vizet. A nyári időszakban különösen fontos, hogy egyszerre ne távolítsuk el a fűszálak túl nagy részét: általános szabályként egyszerre legfeljebb a levélzet egyharmadát érdemes levágni.

Mi legyen azokkal a részekkel, amelyek hetek múlva sem zöldülnek ki?

Kósa Dániel szerint a teljesen elhalt foltokat érdemes eltávolítani, a talaj felső rétegét fellazítani, majd megfelelő fűmaggal újravetni. Ezt azonban jobb olyan időszakra időzíteni, amikor már nincs tartós kánikula, és a friss vetés számára biztosítható a megfelelő nedvesség.

A legfontosabb: ne pánikoljunk a barna gyep láttán! Lehet, hogy a kertünk nem pusztult el, csak a kedvezőbb körülményekre vár. Egy kis türelem, okos öntözés és megfelelően időzített ápolás sok esetben elegendő lehet ahhoz, hogy az aszály után ismét zöldbe boruljon a gyep.

A díszkertekben is fontos az időzített, célzott öntözés

A gyep az egyik legvízigényesebb díszkerti elem, ezért a nyári hőségben gyakran kisárgul, kiég. Ha nem áll rendelkezésre öntözőrendszer, különösen fontos, hogy a kézi öntözést is tudatosan, a megfelelő időpontban és mennyiségben végezzük.

A reggeli órákban történő öntözés általában hatékonyabb, mint a nappali locsolás, amikor a nagy meleg miatt jelentős a párolgási veszteség. A gyepet sem érdemes naponta néhány percig felszínesen locsolni: jobb ritkábban, de alaposabban öntözni, hogy a víz a talaj mélyebb rétegeibe is eljusson.

- tanácsolta.

Az automata csepegtető rendszerek a bokrok, rózsák és ágyások öntözéséhez is jól használhatók, különösen akkor, ha megfelelően vannak beállítva és időzítve. A vizet közvetlenül a növények gyökérzónájához juttatják, így elkerülhető a felesleges vízveszteség.

Mikor érdemes felülvetni, és milyen fűmagot válasszunk?

Ha a gyep az ősz beköszöntével sem regenerálódik, a teljesen elhalt foltok felülvetésére általában a nyár vége és a kora ősz a legkedvezőbb időszak. Ilyenkor a talaj még kellően meleg a csírázáshoz, miközben a mérséklődő hőmérséklet és az őszi csapadék kedvezőbb körülményeket teremt a fiatal fű fejlődéséhez. A vetést azonban csak akkor érdemes elkezdeni, ha a friss vetés folyamatosan megfelelő nedvességet kaphat, mert a csírázó fű különösen érzékeny a kiszáradásra.

Már a fűmag kiválasztásával is sokat tehetünk azért, hogy a gyep jobban viselje a következő aszályos nyarakat. Nem mindegy ugyanis, milyen fajokat és fajtákat választunk: napos, szárazabb területeken a korszerű, úgynevezett nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) jó választást jelenthet, mivel a hűvös évszakú gyepfajok között kifejezetten jó a hő- és szárazságtűrésük.

Félárnyékos területeken a finom levelű csenkeszek is alkalmasak lehetnek. A hosszú távon ellenállóbb gyephez azonban nemcsak a megfelelő fűmag kell: a ritkább, alapos öntözés, a túl rövidre nyírás kerülése és a talaj jó vízgazdálkodása egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyep könnyebben átvészelje a száraz időszakokat.

Mikroklíma a gyep körül

A gyep állapotát nemcsak az öntözés, hanem az is befolyásolja, milyen körülmények között kell átvészelnie a nyári hőséget. A megfelelően elhelyezett fák és nagyobb cserjék árnyéka mérsékelheti a gyepet érő közvetlen napsugárzást, így a talaj és a fűfelület kevésbé forrósodik fel, a párolgási veszteség pedig is csökkenhet. A fák lombkoronája emellett a párologtatás révén is hozzájárul a környezet hűtéséhez. Ez különösen a legforróbb, tűző napon fekvő kertrészekben lehet fontos, ahol a gyep hamarabb kerül hő- és vízstressz alá.

Az árnyékolással azonban nem érdemes túlzásba esni: a gyepnek a megfelelő fejlődéshez fényre is szüksége van. A cél ezért nem a teljes beárnyékolás, hanem olyan kert kialakítása, ahol a növények és a gyep számára is kedvezőbb mikroklíma jöhet létre. A nagyobb lombkoronájú fák telepítése ráadásul hosszú távú megoldás: mire igazán számottevő árnyékot adnak, évek telhetnek el.