A légi felvételeken is drámaian rajzolódik ki a probléma: a kiszáradt, elpusztult fákkal és aljnövényzettel teli területek a jövő erdőtüzeinek potenciális gócpontjai lehetnek.
Hihetetlen átalakulás a Balaton közelében: kopár hegyoldalak helyén ma értékes erdők zöldellnek + Videó
Aki ma a Keszthelyi-hegység déli részén túrázik, virágos kőrissel, molyhos tölggyel és számos értékes elegyfajjal találkozhat. Nehéz elképzelni, hogy néhány évtizeddel ezelőtt ezeken a területeken még kopár, fátlan hegyoldalak húzódtak. A táj mai arculata hosszú évtizedek, több erdészgeneráció munkája és a természet fokozatos visszatérésének eredménye.
A Bakonyerdő Zrt. közleménye szerint a Keszthelyi-hegység példája jól mutatja, hogy egy erdő kialakulása nem gyors folyamat: sokszor több emberöltő szükséges ahhoz, hogy egy terület újra összefüggő erdővé alakuljon. A Keszthelyi-hegység egyes részein ugyanis korábban nagy kiterjedésű kopár területek alakultak ki. A növényzet eltűnésében szerepet játszott az évszázadokon át tartó emberi tájhasználat, többek között a legeltetés és az erdők korábbi visszaszorulása.
A kopár hegyoldalak erdősítésére a 20. században elsősorban feketefenyőt alkalmaztak, amely jól alkalmazkodott a száraz, köves termőhelyekhez. Az ültetvények fontos szerepet töltöttek be: megkötötték a talajt, javították a mikroklímát, és megteremtették annak lehetőségét, hogy más növényfajok is megtelepedjenek. A szakemberek szerint azonban a feketefenyő nem végállomása ennek a folyamatnak. A cél ma már az, hogy a termőhelyhez jobban alkalmazkodó, őshonos fafajok kerüljenek előtérbe.
Őshonos fafajok veszik vissza a területet
A Keszthelyi-hegység déli részén napjainkban már olyan erdők alakultak ki, amelyekben egyre nagyobb szerepet kapnak az őshonos, szárazságtűrő fajok. A virágos kőris, a molyhos tölgy és más elegyfajok olyan erdőtársulásokat alkotnak, amelyek jobban illeszkednek a térség természetes adottságaihoz, és ellenállóbbak lehetnek a változó éghajlati körülmények között is. Az erdők átalakulása azonban lassú folyamat. Egy-egy erdőállomány változása nem néhány év alatt történik, hanem évtizedek, akár évszázadok alatt.
A Bakonyerdő Zrt. hangsúlyozza: a mai erdők nem kizárólag természetes folyamatok eredményei, hanem a természet és az emberi beavatkozás együtt formálta őket. A kopárfásítás során végzett erdészeti munka nélkül a növényzet visszatérése sokkal lassabban vagy más formában történhetett volna meg. A mostani erdők egyben több generáció erdészeinek munkáját is őrzik.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,62 százalékos THM-el, havi 184 778 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,78%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,89%, míg a MagNet Banknál 7,02%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A témáról az Erdőmánia YouTube-csatorna új videója is beszámol, amelyben a Bakonyerdő Zrt. szakemberei mutatják be a Keszthelyi-hegység erdeinek történetét, a feketefenyő szerepét és az őshonos erdőtársulások visszatérését:
Lebontanák a balatoni retro vasútállomást: tiltakoznak a helyiek, szerintük menthető lenne az épület
A balatonakarattyai civilek nem támogatják a vasútállomás jelenlegi épületének elbontását.







