A 2026-os aszály már a kisvízfolyások élővilágát is komolyan veszélyezteti: a Bózsva-patak vízhozama annyira lecsökkent, hogy több mint 815 halat kellett kimenteni.
Hihetetlen átalakulás a Balaton közelében: kopár hegyoldalak helyén ma értékes erdők zöldellnek + Videó
Aki ma a Keszthelyi-hegység déli részén túrázik, virágos kőrissel, molyhos tölggyel és számos értékes elegyfajjal találkozhat. Nehéz elképzelni, hogy néhány évtizeddel ezelőtt ezeken a területeken még kopár, fátlan hegyoldalak húzódtak. A táj mai arculata hosszú évtizedek, több erdészgeneráció munkája és a természet fokozatos visszatérésének eredménye.
A Bakonyerdő Zrt. közleménye szerint a Keszthelyi-hegység példája jól mutatja, hogy egy erdő kialakulása nem gyors folyamat: sokszor több emberöltő szükséges ahhoz, hogy egy terület újra összefüggő erdővé alakuljon. A Keszthelyi-hegység egyes részein ugyanis korábban nagy kiterjedésű kopár területek alakultak ki. A növényzet eltűnésében szerepet játszott az évszázadokon át tartó emberi tájhasználat, többek között a legeltetés és az erdők korábbi visszaszorulása.
A kopár hegyoldalak erdősítésére a 20. században elsősorban feketefenyőt alkalmaztak, amely jól alkalmazkodott a száraz, köves termőhelyekhez. Az ültetvények fontos szerepet töltöttek be: megkötötték a talajt, javították a mikroklímát, és megteremtették annak lehetőségét, hogy más növényfajok is megtelepedjenek. A szakemberek szerint azonban a feketefenyő nem végállomása ennek a folyamatnak. A cél ma már az, hogy a termőhelyhez jobban alkalmazkodó, őshonos fafajok kerüljenek előtérbe.
Őshonos fafajok veszik vissza a területet
A Keszthelyi-hegység déli részén napjainkban már olyan erdők alakultak ki, amelyekben egyre nagyobb szerepet kapnak az őshonos, szárazságtűrő fajok. A virágos kőris, a molyhos tölgy és más elegyfajok olyan erdőtársulásokat alkotnak, amelyek jobban illeszkednek a térség természetes adottságaihoz, és ellenállóbbak lehetnek a változó éghajlati körülmények között is. Az erdők átalakulása azonban lassú folyamat. Egy-egy erdőállomány változása nem néhány év alatt történik, hanem évtizedek, akár évszázadok alatt.
A Bakonyerdő Zrt. hangsúlyozza: a mai erdők nem kizárólag természetes folyamatok eredményei, hanem a természet és az emberi beavatkozás együtt formálta őket. A kopárfásítás során végzett erdészeti munka nélkül a növényzet visszatérése sokkal lassabban vagy más formában történhetett volna meg. A mostani erdők egyben több generáció erdészeinek munkáját is őrzik.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A témáról az Erdőmánia YouTube-csatorna új videója is beszámol, amelyben a Bakonyerdő Zrt. szakemberei mutatják be a Keszthelyi-hegység erdeinek történetét, a feketefenyő szerepét és az őshonos erdőtársulások visszatérését:
Háromszorosára nőhet a víz ára? Kitálalt a vízművezér: ennyit kellene fizetnünk egy liter csapvízért
Évek óta befagyasztott vízdíjak, elöregedő vezetékek és milliárdos forráshiány: a Zalavíz vezérigazgatója szerint jelentős díjemelés nélkül egyre nehezebb fenntartható állapotban tartani a víziközmű-hálózatot.
-
Vásárlás közben is tehetsz egy jó ügyért – ma kezdődik az Adni Öröm! tanszergyűjtő akció (x)
Az iskolakezdés sokunk számára az új füzetek illatát és a frissen megtöltött tolltartót idézi fel. Vannak azonban családok, ahol ez az időszak inkább a számolgatásról és a lemondásokról szól.







