Mohács felkészült: startol a Busójárás, százezrek várják a maskarások idei télűzését + Videó

A szervezők tájékoztatása szerint idén rekordszámú hagyományőrző érkezik a Duna-parti városba. A több mint száz programot felvonultató eseménysorozaton 2700-nál is több beöltözött szereplő vesz részt, akik szigorú szabályok szerint, tradicionális öltözetben vonulnak fel. A busójárás évről évre turisták tízezreit vonzza Mohácsra.

A busójárás eredetét legendák és történeti kutatások egyaránt övezik. A legismertebb monda szerint a Mohács-sziget mocsaraiba menekült sokácok ijesztő álarcokba bújva, kolompokkal és kereplőkkel felszerelkezve keltek át a Dunán, hogy elűzzék a törököket a városból. A történészek azonban rámutatnak: Mohács 1687-ben szabadult fel az oszmán uralom alól, a sokácok nagyobb arányú betelepítése pedig ezt követően, a 17. század végén és a 18. század elején zajlott.

A népszokás első ismert írásos említése 1783-ból származik, és nem hőstettként, hanem botrányos, zajos farsangolásként írja le az eseményt. A szakértők többsége szerint a busójárás egy balkáni eredetű, archaikus télűző és termékenységvarázsló rítus (poklade), amelyet a betelepülő sokác közösség hozott magával, és amely az évszázadok során alakult a mai formájára.

@kozaksolya

♬ Magyar Csárdások - Fáklya Központi Népi Táncegyüttes Budapest

Maszk, bunda, rituális átszellemülés

A busók viselete nem puszta jelmez. A kifordított birkabőr bunda, a szalmával kitömött fehér gatya, a bütykös harisnya és a bocskor a természet erejét és vadságát idézi. A legfontosabb elem a fűzfából faragott, gyakran állatvérrel festett álarc, amely anonimitást biztosít viselőjének – ez a rituális szerepvállalás egyik alapfeltétele.

A busók mellett megjelennek a jankelék is, akik liszttel vagy hamuval töltött zsákokkal „tartják kordában” a nézőket, valamint a lefátyolozott arcú szépbusók.

A rendezvény csúcspontja hagyományosan a farsangvasárnap: ekkor a busók csónakokkal átkelnek a Dunán, majd a Kóló téren gyülekezve vonulnak a főtérre. A zárónapon, húshagyókedden hatalmas máglyán égetik el a tél jelképes koporsóját, ezzel búcsúztatva a hideg évszakot.

UNESCO-listán, hungarikumként

A mohácsi busójárás 2009-ben – első magyarországi elemként – felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, 2012 óta pedig hungarikumnak számít. A rendezvény nem csupán látványos turisztikai attrakció, hanem élő hagyomány: a maszkfaragás mestersége, a busócsoportok működése és a közösségi részvétel generációról generációra öröklődik.

Idén, 2026. február 12. és 17. között rendezik meg a hatnapos eseményt, amelyre mindenkit várnak, aki szeretne belekóstolni a helyi tradíciókba. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is színes programkínálat várja a látogatókat: a legnépszerűbb események közé tartozik a farsangi felvonulás, a Dunán történő átkelés, valamint a máglyagyújtás a Széchenyi téren. Emellett a néptánccsoportok fellépései, busóálarc-faragó műhelyek és egyéb interaktív programok teszik igazán élvezetessé az egyhetes rendezvényt. A  Mohácsi Busójárás 2026-os évi részletes programjáról ITT írtunk bővebben!