A hazai sztárkertész elárulta: ezek a februári palántanevelés legnagyobb buktatói

"A február azért sokak szemében még a tél része, a kiskertészek és őstermelők számára azonban már egyértelműen a szezon kezdete. Ilyenkor dől el, milyen alapokra épül az idei zöldségtermés: a palánták minősége egész évre meghatározza a növények fejlődését, ellenálló képességét és végső soron a hozamot is" – közölte a HelloVidékkel Kósa Dániel kertészmérnök. Nem véletlen, tette hozzá a szakember, hogy a tapasztalt kertészek szerint „a jó palánta fél siker”. De vajon nem túl korai még? Mikor és hogyan érdemes nekiállni?

Jó az elején tisztázni, tette hozzá a szakember, hogy februárban még nem a szabadföldi vetésről van szó, hanem az otthoni, fóliás vagy fűtött környezetben történő palántanevelésről. „A palántanevelés legfőbb célja ilyenkor az időelőny megszerzése. A hosszú tenyészidejű, vagy kezdetben lassan fejlődő növények csak így érhetik el időben a termést, ha kizárólag tavasszal ültetnénk őket” – magyarázta Kósa Dániel a HelloVidéknek.

Íme 4+1 közkedvelt zöldség, amelynek palántázását már februárban elkezdhetjük

A korai palántázás előnye, hogy a növények hamarabb virágzásnak indulnak, előbb kezdődik a terméskötés, hosszabbá válik a szedési időszak, és sok esetben a hozam is nagyobb lehet. Ugyanakkor a szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy február nem a „mindent elvetünk” hónapja: ilyenkor csak azokat a zöldségeket érdemes palántázni, amelyek valóban igénylik az előnevelést, és amelyek számára a megfelelő körülményeket is biztosítani tudjuk.

1. Paprika – a klasszikus februári palánta

Az egyik leggyakoribb februárban vetett zöldség a paprika. Hosszú tenyészideje és lassú kezdeti fejlődése miatt kifejezetten ajánlott a korai palántanevelés.

Februárban vethető paprikafajták:

• kápia paprika,
• tv paprika,
• hegyes erős és cseresznyepaprika,
• pritamin és tölteni való fajták.

Kósa Dániel azonban hangsúlyozta, a paprika csírázása melegigényes, 24–26 °C az ideális, és gyakran 10–14 nap is eltelik, mire kibújik. A palánták érzékenyek a hidegre és a túlöntözésre, ezért különösen odafigyelést igényelnek.

2. Paradicsom – nem csak a fóliások kedvence

Bár sokan már januárban elvetik, február a paradicsom palántázásának ideális időpontja a legtöbb kiskertben. Így elkerülhető a túlzott megnyúlás, és erősebb, edzettebb növényeket kapunk.

Februárban vethető paradicsomtípusok:

• folytonnövő paradicsomok,
• determinált (bokor) fajták,
• koktél- és cherry paradicsomok.

A paradicsom csírázási hőmérséklete 22–25 °C, de a kelés után már hűvösebb, világos környezetet igényel.

3. Padlizsán – türelmet igényel

A padlizsán palántanevelése hasonló a paprikáéhoz, de még lassabban indul fejlődésnek. Február vége ideális az elvetésére.

Fontos tudni, hogy:

• érzékeny a gyökérbolygatásra,
• nem szereti a hűvös levegőt,
• és különösen fontos számára az egyenletes hőmérséklet.

3. Salátafélék és leveles zöldségek

A salátafélék és más leveles zöldségek kifejezetten jól tűrik a hűvösebb körülményeket, ezért több fajtájuk palántázását már februárban el lehet kezdeni. A fejes saláta, a római saláta és a jégsaláta egyes korai fajtái különösen alkalmasak erre, főként akkor, ha fóliasátorban vagy más védett helyen neveljük őket. Ezek a növények gyorsan fejlődnek, és a korai vetésnek köszönhetően már kora tavasszal szedhetők.

Ide sorolható a tépősaláta is, amely kevésbé érzékeny a hőmérséklet-ingadozásra, ráadásul folyamatosan szedhető, így hosszabb ideig ad friss leveleket. Szintén februárban indítható a spenót, amely alacsony hőmérsékleten is jól csírázik, és palántáról nevelve egyenletesebb állományt ad. A mángold sem igényel magas hőmérsékletet, erős, ellenálló növény, amelyet akár már kora nyártól rendszeresen szedhetünk.

+1-ként említhető a rukkola, amely gyors növekedésű, rövid tenyészidejű levélzöldség. Korai vetéssel hamar betakarítható, és különösen jól érzi magát világos, hűvösebb helyen.

A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a salátaféléknél is fontos a mértékletesség: túl melegben könnyen megnyúlnak, felmagzanak, ezért februárban a 12–18 Celsius-fok közötti hőmérséklet az ideális számukra.

4. Zeller – a rejtett kihívás

A gumós és szárzeller palántázása sok kezdő számára okoz nehézséget. Apró magja miatt nehéz az egyenletes vetés, ráadásul a csírázás lassú és vontatott.

Februárban vetve:

• hosszú fejlődési időt kap,
• erősebb gumót fejleszt,
• jobban bírja a nyári meleget.

5. Korai káposztafélék

A fejes káposzta, karfiol, brokkoli és karalábé korai fajtái is vethetők februárban, különösen akkor, ha március–áprilisi kiültetést tervezünk.

Ezek előnyei:

• gyors csírázás,
• alacsonyabb hőigény,
• jó hidegtűrés.

Fontos viszont, hogy februárban nem érdemes még uborkát, cukkinit, tököt vagy babféléket vetni, ezek túl gyorsan nőnek, és kiültetésig túlságosan megnyúlnának!

Ezek a februári palántanevelés leggyakoribb buktatói

A februári palántanevelés egyik legkritikusabb tényezője a hőmérséklet. Nem mindegy ugyanis, milyen körülményeket biztosítunk a magoknak a csírázás idején, és milyet a kelés után. A legtöbb zöldségnövény 22–26 Celsius-fok körüli melegben indul fejlődésnek, ám amint kibújnak a palánták, már alacsonyabb hőmérsékletre van szükségük. Ilyenkor – fajtától függően – a 16–20 fok az ideális. Ha túl melegen tartjuk őket, a növények megnyúlnak, elvékonyodnak, és később gyengébben fejlődnek.

A téli palántázás során a leggyakoribb problémák közé tartozik a megnyúlás, amely a kevés fény és a túl magas hőmérséklet együttes hatására alakul ki, valamint a palántadőlés, amely gombás eredetű betegség következménye lehet. Ennek megelőzéséhez elengedhetetlen a steril palántaföld használata, a rendszeres szellőztetés és a mértékletes öntözés.

• Februárban a fényhiány a palántanevelés Achilles-sarka. A természetes fény még kevés, ezért a növények könnyen megnyúlnak, száruk elvékonyodik, és később gyengébben teremnek. Ideális esetben déli fekvésű ablakpárkányon neveljük a palántákat, de ha ez nem megoldható, a mesterséges növényvilágítás jelenthet megoldást.
• A talaj és az edények kiválasztása szintén kulcskérdés. Palántaneveléshez mindig laza szerkezetű, steril palántaföldet érdemes használni, a kerti föld ugyanis gyakran fertőzött gombákkal és kártevőkkel. Az edények terén nagy a mozgástér: palántanevelő tálcák, kisebb cserepek vagy akár újrahasznosított poharak is megfelelnek, feltéve, hogy alul biztosított a vízelvezetés.
• Az öntözésnél a „kevesebb több” elv érvényesül. A túlöntözés az egyik leggyakoribb hiba, a pangó víz ugyanis gyökérrothadáshoz és palántadőléshez vezethet. Érdemes langyos vízzel öntözni, inkább gyakran keveset, lehetőség szerint alulról, hogy a talaj felső rétege ne maradjon tartósan nedves.

Ahogy Kósa Dániel is kiemelte, sokan túl korán vetnek, majd heteken át próbálják életben tartani a palántákat. Ez gyakran ahhoz vezet, hogy a túl nagyra nőtt növények a kiültetéskor lassabban indulnak fejlődésnek. Ugyancsak fontos a palánták edzése: kiültetés előtt fokozatosan kell őket hozzászoktatni a hűvösebb, szelesebb környezethez, mert a hirtelen változás komoly stresszt okozhat a növényeknek.