Így spórolhatsz százezreket a kertben: újra hódít dédanyáink zseniális trükkje, csak egy árok kell hozzá

Kincseket ér a komposzt, ne hagyjuk veszni! Ebben a novemberi időszakban a kerttulajdonosoknak sok fejtörést okozhat a lehullott avar, mit is csináljanak az így keletkező hulladékkal. Kósa Dániel szerint bizonyos esetekben ez tényleg tekinthető szemétnek, viszont vétek elégetni, mert rendkívüli környezeti terheléssel jár - de erről a Hellovidék korábban itt írt. Másrészt kiváló komposzt alapanyag készíthető belőle, amit remekül fel is lehet használni a kertünkben.

"Itt meg kell említeni, hogy a dió levelét tilos használni, ugyanis a bomlás következtében csírázásgátló anyagok szabadulnak fel, mely nem kívánatos a kertben." - közölte Kósa Dániel.

A HelloVidék is számos cikket írt arról, mit és miért is érdemes komposztálni, hogyan is álljunk neki. Ahogy a szakemberek is mondják, a jó minőségű komposzt talajba juttatása a legősibb talajjavító módszer. A komposztálás olcsó és hatékony megoldás a kerti és háztartási hulladék újrahasznosítására, az elkészült komposzt pedig kitűnő, tápanyagokban gazdag szervesanyag-forrás a növényeink számára.

De biztos, hogy csak méregdrága, előre legyártot komposztládák megvásárlása után állhatunk neki ennek a kerti feladatnak?

Nincs új a nap alatt: dédszüleink falusi praktikáit bizony ma is érdemes elővenni!

Ötven-hatvan évvel ezelőtt minden rendes falusi portán akadt hátul a kertben egy szemetesgödör – vagy trágyadomb –, ahová a gazda tudta, mit szabad dobni és mit nem. Csak az került oda, ami komposztálható volt, amit ha a tyúk kikapart, nem lett tőle baja. Amikor a gödör megtelt, egyszerűen betaposták, és mellette ásták a következőt, a régit pedig földdel takarták. Nos, ez a régi, bevált módszer kapott ma új, hangzatos nevet: lett árokkomposztálás.

Egy kis árok, nagy hatás! Ez a technika nemcsak egyszerű, hanem zseniálisan természetes is: egy sekély árkot ásunk, megtöltjük konyhai maradékokkal és kerti hulladékkal, majd visszatemetjük földdel. Idővel a bomló anyagok tápanyagdús humusszá alakulnak – pont ott, ahol később vetni vagy ültetni szeretnénk.

Mi az árok-komposztálás?

A folyamatban a talajban élő mikroorganizmusok, baktériumok, giliszták és más élőlények játszanak főszerepet: ők bontják le a szerves anyagokat, és alakítják azokat tápanyagdús humusszá. Ennek köszönhetően a talaj szerkezete lazább, levegősebb lesz, vízmegtartó képessége is javul, így a növények gyökerei könnyebben fejlődnek.

Az árokkomposztálás különösen hasznos ott, ahol nincs hely egy hagyományos komposztládának, vagy ha valaki nem szeretné látni a kert sarkában a bomló zöldhulladékot. A módszer nemcsak praktikus, de környezetbarát is: hasznosítja a háztartásban keletkező zöldhulladékot, és közvetlenül a talajba juttatja vissza az értékes tápanyagokat.

Fontos azonban néhány szabályt betartani

A terület ne legyen túl nedves vagy túl száraz, mert a bomlás megfelelő nedvességtartalom mellett zajlik a legjobban. A vastagabb ágakat, gallyakat érdemes előtte felaprítani, hogy gyorsabban lebomoljanak, és kerülni kell minden vegyszerrel kezelt növényi részt, illetve állati eredetű maradékot, mert ezek lassítják a folyamatot vagy kellemetlen szagokat okozhatnak.

Ha jól csináljuk, a természet láthatatlanul dolgozik helyettünk – és néhány hónap múlva ott, ahol korábban csak hulladékot ástunk el, tápanyagdús föld várja a következő vetést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Segítség, miért bűzlik a komposzt? A hazai sztárkertész most elárulja, mit ront el sok hobbikertész

Segítség, bűzlik a komposzt, mit rontottunk el? A hazai kertészmérnök elárulja, hogyan kerülhetjük el a kellemetlen szagokat, és varázsolhatunk a zöldhulladékból földi aranyat.

Hogyan álljunk neki?

1. Ásd ki az árkot kb. 20-30 cm mélyen.
2. Helyezz el a kiválasztott anyagokat (növényi maradványok, fűnyesedék, zöldséghéj stb).
3. Rétegezd: például egy réteg hulladék, takarás fűnyesedékkel vagy barna anyaggal, majd visszaföldelés.
4. Hagyd, hogy a talajlakó mikroorganizmusok, férgek, baktériumok dolgozzanak: lebontják az anyagot, tápanyaggá alakítják.

Ennek az egyszerű módszernek a legnagyobb előnye, hogy nem szükséges hozzá beszereznünk speciális komposztáló ládát. A talaj szervesanyag-tartalma így is remekül növelhető, javul a talajszerkezet, jobb lehet a vízmegtartó képesség.