Saját saláta, spenót és retek decemberben? Íme a profi kertészek szupertitkos őszi vetésnaptára

A nyár vége sokszor próbára teszi a kertészeket: a hőségben nemcsak mi, hanem a növényeink is megszenvedték a perzselő napot és a hosszan tartó szárazságot. A paradicsom, a paprika és az uborka még ilyenkor is kitart, de sokan gondolják úgy, hogy a nagy nyári roham után már nincs értelme újra vetni, hiszen közeleg az ősz, aztán pedig a tél, és vele a fagyok.

Pedig a kertészkedés egyik legszebb titka éppen az, hogy az év második felében is bőségesen lehet friss zöldséget szüretelni. A titok abban rejlik, hogy tudjuk, mit és mikor érdemes újravetni. Különösen a magaságyás hálás ilyenkor: gyorsan felmelegszik a talaja, könnyen szabályozható a vízháztartása, és a tápanyag-utánpótlás is egyszerűbben megoldható, így a növények szinte „új erőre kapnak” a nyár végi ültetések után

– mesélte a HelloVidéknek Kósa Dániel kertészmérnök.

Az őszi kertészkedés számos szuper előnnyel járhat

Ahogy Kósa Dániel elmondta, a hőstressz ilyenkor már mérséklődik, a koraőszi hűvösebb idő pedig kedvez a leveles és gyökérzöldségeknek. A kártevők száma is jelentősen csökken: a földibolhák, levéltetvek és más rovarok már nem támadnak olyan tömegben, mint tavasszal. Az öntözés is könnyebbé válik, hiszen az őszi esők segítik a növényeket. És ami talán a legfontosabb: a saját termesztésű retek, saláta vagy káposztafélék a téli hónapokban is friss vitaminforrásul szolgálhatnak.

Gyors növekedésű zöldségek

Ha valaki azonnali sikerélményre vágyik, érdemes a gyorsan fejlődő zöldségekkel kezdeni. A retek például kifejezetten kedveli a koraőszi időt, és mindössze négy-hat hét alatt fogyaszthatóvá válik, így akár már szeptember végén vagy októberben is szedhetünk belőle. A rukola és a mustárlevél szinte villámgyorsan nő: három-négy hét alatt szüretelhetők, és kiválóak friss salátákba vagy szendvicsekbe. A saláták közül is több fajtát – például fejes, tépő- vagy jégsalátát – bátran vethetünk még szeptember elején. Különösen a tépősaláta hálás, hiszen folyamatosan szedhető, nem szükséges fejet nevelnie, így sokáig ellát minket friss zölddel.

Leveles vitaminbombák a hideg hónapokra

Az őszi kert egyik legkedveltebb növénye a spenót, amely hűvös időben érzi igazán jól magát, és gyorsan fejlődik. Októberben és novemberben is szedhetjük, de takarással még télen is zöldellhet. A madársaláta – más néven galambbegy – kifejezetten az őszi-téli kertészkedés sztárja: rendkívül hidegtűrő, és akár hó alatt is megmarad. Magaságyásban termesztve a leghidegebb hónapokban is biztosít friss leveleket. A kel és a fodros kel szintén különleges élményt ad: minél hidegebb az idő, annál édesebb lesz az ízük, így akár novemberben és decemberben is fogyaszthatjuk őket.

Gyökérzöldségek hosszabb távra

A sárgarépát nyár végén vetve októberre vagy novemberre már fiatal állapotban szedhetjük. Érdemes ilyenkor a rövid tenyészidejű fajtákat választani. A petrezselyem lassan csírázik, de a hűvösebb időben szépen fejlődik, a levelei frissen is használhatók, a gyökere pedig télire tárolható. A cékla szintén jó választás, főleg a gyorsabban beérő változatok, ráadásul a fiatal levelei salátába is felhasználhatók.

Káposztafélék – az őszi sztárok

Az egyik leglátványosabb eredményt a káposztafélék adják. A kínai kel gyorsan növekszik, hat-nyolc hét alatt fejesedik, így októberre vagy novemberre már tökéletesen szedhető. A karalábé hidegtűrő, enyhe fagyban is a kertben maradhat, míg a brokkoli és a karfiol kifejezetten kedveli a hűvös, nedves őszi időjárást. Ha szeptember elején palántát ültetünk belőlük, ősz végére már termést is hoznak.

Fokhagyma és hagyma – a tél titkos kincsei

Az őszi fokhagyma októberben kerül a földbe. Télen gyökeret ereszt, tavasszal pedig erőteljesen indul fejlődésnek, és kiválóan tárolható. A vöröshagyma őszi duggatása szintén bevett gyakorlat, és a következő évben szép termést ad.

A magaságyás további előnyei

A magaságyás ősszel különösen hasznos, mert takarható fátyolfóliával vagy fóliasátorral, így meghosszabbítható a szezon. A szeptemberben vetett saláta, spenót vagy madársaláta akár decemberben is szedhető, és a takarásnak köszönhetően a magaságyásból egyfajta mini télikert válhat.

Mire figyeljünk a nyár utáni ültetésnél?

A nyári termények sok tápanyagot kivettek a talajból, ezért fontos földfrissítéssel kezdeni: komposzttal vagy érett trágyával pótoljuk a hiányt. A friss vetéseket a hűvös estéken érdemes fátyolfóliával védeni, és bár az őszi esők sokat segítenek, a fiatal palánták még érzékenyek a kiszáradásra, ezért a rendszeres öntözésről sem szabad megfeledkezni. A kártevők közül a csigák ilyenkor különösen aktívak lehetnek, ellenük hamuval, tojáshéjjal vagy sörös csapdákkal védekezhetünk.

Íme, az őszi vetési naptár:

Augusztus vége – szeptember első felében (elővetés, korai őszi zöldek):

• Ideális időszak az őszi és téli retkek, a kínai kel, a madársaláta, a rukola és különféle téli saláták, valamint petrezselyemlevél vetésére.
• Szinte az utolsó esély ilyen időben vetni a mustárlevelet, a metélőhagymát ezek gyorsan fejlődnek és hidegtűrők is. Ez az időszak kedvez a fodros kel, az spenót, a brokkoli kezdeti vetésének is, hogy ősz végi vagy téli termést hozzanak.

Szeptember közepe

• Ideális a mustár, mizuna, kelbimbó, saláta (pl. fejes vagy tépősaláta) vetésére fedés alatt vagy magaságyásokban, hogy akár télen is friss levelekhez jussunk.

Szeptember vége – október

• Itt kezdődik az őszi fokhagyma, valamint a vöröshagyma ültetése, amelyek a következő év tavaszára adják meg a termést.
• Emellett érdemes elvetni télire a magasabb káposztaféléket (savoy, fehér káposzta), valamint folytatni a saláta, spenót, és más leveles zöldek vetését üvegházban vagy fólia alatt.