Hallottál már a kalinkóról? Íme a foszlós rábaközi kalács eredeti receptje, nincs ennél finomabb

Mióta világ a világ, a legnagyobb családi ünnepek közé tartozik a lakodalom, különösképpen vidéken, ahol gyakran az egész falu együtt ünnepelte az ifjú párok egybekelését. Ezeknek a jeles alkalmaknak megvoltak a maguk gasztronómiai szokásai is: természetesen közel sem volt mindegy, milyen ételeket és milyen sorrendben szolgáltak fel az ünnepi asztalon. A lakodalmak elmaradhatatlan kellékei voltak a különleges „kulcsos kalácsok” is: máris eláruljuk, mi volt a szerepük az ünnepélyen és hogyan készítették, fogyasztották őket.

Régi lakodalmi hagyományok nyomában

Bár manapság egyre divatosabbak a kis létszámú, praktikus esküvők, mindössze néhány évtizeddel ez előtt teljesen más szokások dívtak: régen az egész rokonságot meghívták a lagziba, sőt, az sem ment ritkaságszámba, ha az egész falunak jutott a finom falatokból, az italból és a mulatságból. Mai szemmel hihetetlennek tűnik, de a dolgos falusiak világában az esküvőket nem a jó időhöz és a meleghez kötötték – nyáron szinte egyáltalán nem tartottak esküvőket, hiszen annyi munka volt a földeken, hogy sem idejük, sem energiájuk nem volt rá -, helyette inkább télen, a nyugalmasabb farsangi időszakban ünnepeltek.

A kisebb településeken, ahol mindenki ismerte egymást, egy lakodalom gyakran nem csak egy éjszakán át, hanem három napig tartott: ha ennél rövidebb volt a rendezvény, könnyen előfordult, hogy a családot szűkmarkúnak tartották. Ha a templomi szertartásra nem is, a lakodalomba bizonyos szintig illő volt meghívni a falu népét: legalább egy pohár ital, pogácsa mindenkinek járt. A násznép hagyományosan felvonult a faluban, a leselkedők végignézték a menetet, gratuláltak.

Az esküvőkhöz számos népi babona is fűződött: ilyen volt például a kakasjóslás, a menyasszony rituális kikérése vagy a tányértörés is – utóbbi szerencsehozó és rontásűző szokás még ma is él, csak úgy, mint a vőlegény és a bolondmenyecske tánca. Hajnaltűznek nevezték a lakodalom zárómotívumát, mikor a násznép valamilyen könnyen éghető anyagot meggyújtott és addig táncolt körülötte, míg el nem égett. Mikor már csak pislákoltak a lángok, a menyasszonynak át kellett ugornia azt, ezzel szimbolikusan átugrott új életébe is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mennyibe kerül egy esküvő 2025-ben? Egy esküvő ára, összes költsége

Ahhoz, hogy a szervezés gördülékeny legyen, érdemes előre tisztán látni a költségeket és lehetőségeket. A következőkben bemutatjuk milyen költségekre számíthat az ifjú pár 2025-ben.

A magyar esküvők népies ételei: mi mindent szolgáltak fel egy falusi lagziban?

Magyarországon immár több mint egy évszázada szokás az esküvői lakoma nyitófogásaként Újházi-tyúkhúslevest, mint misztikus afrodiziákumot felszolgálni. Ennek a levesnek az a különleges tulajdonsága, hogy a hozzá használt öreg kakas húsa és a klasszikus leveszöldségek napokig is főhettek, míg az alapanyagok szét nem mállottak és egy igazán esszenciális levesben nem ötvöződtek – ehhez cérnametéltet vagy igen munkaigényes, kézzel készített csigatésztát főztek.

Ha a farsangi időszakra esett a menyegző, a család gyakran összekötötte a lakodalmat a disznóöléssel is, hogy elegendő friss hússal tudják ellátni a násznépet. A disznóölés és a hús feldolgozása, illetve a szeszes italok beszerzése és kimérése férfimunka volt, ellenben az ételkészítés folyamatát mindig egy tapasztalt főzőasszony vezette, akit kukták segítettek az alapanyagok feldolgozásában, hiszen sokszor óriási mennyiségű ételről volt szó. Míg a férfiak a sertéssel foglalatoskodtak, az asszonyok pucolták a szárnyasokat és gyúrták be a különféle tésztákat. A kukták és a főzőasszony egyes helyeken „kásapénzt” gyűjtöttek a násznéptől, hogy mindenki támogassa a rendezvényt: ebben az esetben az utolsó fogás kása volt.

Egy átlagos esküvői napon manapság is legalább 3-4 alkalommal étkezik a vendégsereg: az állófogadáson hideg ételeket kínálnak, a lakodalmi vacsorán több fogásos menüsor készül (a húslevest sültek és köretek követik, majd az aprósütemények következnek), az 1950-es 60-as évektől kezdve pedig krémes menyasszonyi tortát is tálalnak, a vacsora után. Végül, de nem utolsó sorban az éjféli vacsora zárja a sort, ami hagyományosan töltött káposzta vagy pörkölt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így élt a híres magyar szakácsnő: megfőztük Horváth Ilona töltött káposztáját, most is isteni

Neked is ott lapul egy régi Horváth Ilona szakácskönyv a polcodon? Kipróbáltuk az eredeti receptjét, most is kiválóak az ételei. Na de ki volt Horváth Ilona és mit tudhatunk róla?

Nem volt menyegző lakodalmi kalács nélkül

A szocializmust megelőző időkben még nem volt szokás a menyasszonyi torta készítése: a torták, krémes sütemények helyett inkább a kelt tészták, mézes kalácsok domináltak. A lakodalmi kalácsot – ezeket kulcsos kalácsoknak is szokás nevezni, ugyanis fontos volt, hogy minél különlegesebb, összetettebb mintázatokat formázzanak fonataik – gyakran már a templomi szertartáson megszentelték, majd zöld ágakkal, virágokkal, gyümölcsökkel vagy mézes kaláccsal díszítve tálalták.

A lakodalmi kalácsot rendszerint az ifjú pár törte meg és osztotta szét a násznép között, ami annyit jelentett, hogy osztoztak a násznéppel a boldogságukban – ebből csomagoltak mindenkinek útravalót (egyes helyeken lakodalmi reggeliként is fogyasztották). A – sokszor igen méretes - esküvői kalács elkészítése kifejezetten költséges mulatságnak számított, így ezt a terhet gyakran a násznagy vállalta magára, egyféle nászajándék formájában.

EZ IS ÉRDEKELHET

Össze sem lehet hasonlítani a boltival: így készíts tökéletes fonott kalácsot húsvétra

Közeledik a húsvét, így nem is kérdés, milyen süteményt fogunk sütni: tudd meg, hogyan készül a tökéletesen puha, foszlós fonott kalács, ráadásul sós ízben!

A kulcsos kalácsokról mindemellett azt is érdemes tudnunk, hogy szórványosan országszerte sütötték őket a búzatermő magyar vidéken, a szokás azonban feltehetőleg az Alföldről származik. Tipikusan keményebb kalácstésztáról van szó, melybe alapvetően nem kerül cukor (azon kívül, ami az élesztő felfuttatásához szükséges), és azért nevezik őket „kulcsos” kalácsnak, mert a kelt tésztaszálakat megsodorják és egymásba kulcsolják – ennek számos formája lehet, ilyenek a kocsikerék, a rózsás ablakos kalács, a vitézkötéses ablakos kalács, a küllős kalács, illetve a boroskulacs forma is.

Kalinkó

Milyen kalács a „kalinkó”?

A különféle lakodalmi kalácsok, kulcsos kalácsok egyik jellegzetes képviselője a kalinkó, melynek elkészítésére számos receptúra létezik. A régi rábaközi hagyományok szerint – bár sokféle módon megfonhatjuk a tésztát – úgy kell elkészíteni, hogy a közepén legalább akkora lyuk legyen, hogy a kalácsot egy borosüveg nyakára rá lehessen húzni, ugyanis nagyszüleink, dédszüleink idejében így vitték körbe a kalinkót a lakodalmi menetben, útközben pedig a kalács egy-egy darabját mindig letörték és a bámészkodók közé dobálták.

A kalinkó szimbolikus jelentéssel is bírt: a tekervényesen megformázott fonott kalács az ifjú párra váró kiszámíthatatlan, időnként nehéz közös életutat jelképezte, a borosüveg pedig, amelyen hordozták, azt az erőt szimbolizálta, amelyekkel leküzdik majd az útjukba gördülő akadályokat. A kalácsot hagyományosan kemencében sütötték, jókora adagban (akár többet is készítettek belőle), és nem csak a lakodalomban fogyasztották, hanem ajándékként is odaadták az ifjú pár rokonainak, barátainak.

Recept: Kalinkó, lakodalmi fonott kalács

Számos magyar útmutató közül mi egy letisztult, klasszikus recept alapján indulunk el. Ha valaki szeretné, nyugodtan készítheti a tésztát édesebben is (3-4 kanál kristálycukrot adhatunk a tésztához dagasztáskor), illetve ízlés szerint egy kis vaníliát vagy citromhéjat is keverhetünk a tésztába. Mi az eredeti, natúr verziót készítettük, máris eláruljuk, hogyan!

Hozzávalók

• 500 g búzafinomliszt

• 300 ml langyos tej

• 20 g friss élesztő

  NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

  Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

• 1 tk kristálycukor

• 1 db tojás

• 1 ek olvasztott sertészsír

• 1 mk só

• 1 db tojás a kenéshez

• ecetes cukros víz a kenéshez

A négyes fonat készítése

A kalinkó elkészítése

Ugyanúgy, ahogy a legtöbb kelt tészta esetében: langyosítsuk meg a tejet, keverjük el benne a cukrot, majd futtassuk fel benne a friss élesztőt. Ha az élesztő felfutott, mérjük ki a lisztet egy dagasztótálba, adjuk hozzá az olvadt, de nem forró zsírt, a tojást és a kevés sót, majd dagasszuk addig kézzel vagy robotgéppel, míg a kalács tésztája el nem válik az edény oldalától. Ha kidagasztottuk, egy tiszta konyharuhával lefedve kelesszük a tésztát duplájára, nagyjából 1 óra alatt.

Ezután jön a kalinkó készítésének a bonyolult része, ugyanis meg kell formáznunk a kalácsot. Borítsuk ki lisztezett deszkára a tésztát, majd formázzunk belőle egy nagy, vastag hurkát. A hurkát felezzük el, az egyik felét hagyjuk úgy, ahogy van, a másikat újra felezzük meg (így a tésztát egy félre és két negyed részre osztottuk).

Hogyan formázzuk meg a kalácsot?

A két negyedből formázzunk egy-egy ujjnyi vékony szálat, sodorjuk meg őket (ettől jobban tartja majd az alakját), majd csavarjuk egymásba, végül kör alakban illesszük őket össze (eddig úgy néz ki, mint az őrségi kerek perec, azonban még nem végeztünk) - ha túl hosszú lett a fonat, nyugodtan készítsünk belőle még egy kisebb hurkot. Helyezzük a kalácskarikát sütőpapírral kibélelt tepsibe.

Ezután vegyük elő a tészta másik felét, negyedeljük el, majd a negyedeiből formázzunk négy vékony szálat. Sodorjuk meg őket, csípjük össze a végeket, majd fonjunk belőlük négyes fonatot. A fonatot helyezzük a kör közepére tetszőleges formában, a széleket óvatosan hajtsuk a karima alá. Az így kapott kalácsot konyharuhával leterítve kelesszük további 35-40 percig.

A megkelt kalács kenése

Az utókelesztést követően kenjük meg a kalinkó tetejét az egy darab felvert tojással, majd helyezzük 170°C-ra előmelegített sütőbe és süssük pirosra nagyjából 35 perc alatt. Amíg sül a kalács, oldjunk fel egy deci meleg vízben egy púpozott evőkanál kristálycukrot és egy pár csepp ecetet, majd kenjük meg vele a sütőből kivett kalácsot. Helyezzük vissza 2-3 percre a sütőbe, amíg rásül a vékony máz, és kész is vagyunk. A kalácsot hűtsük ki sütőrácson, fogyasszuk langyosan vajjal, mézzel, lekvárral vagy ízlés szerint bármilyen más ízesítővel.

Ízteszt: hogy sikerült a kalinkó?

A kalinkó tipikusan egy olyan sütemény, amit nincs szívünk megvágni, olyan szépen sikerült a csinos fonataival és a szép, pirosas barna héjával – azonban természetesen megtesszük, hiszen, ahogy ez a legtöbb kelt tésztára igaz, frissen a legfinomabb. A kalács szerkezete puha és foszlós, minden tekintetben hozza a fonott kalácsok jellegzetes állagát, az illata intenzív, az íze pedig kellemesen semleges, így nem csak sós, hanem édes feltétekkel is fogyaszthatjuk – illhet hozzá a csokoládé vagy a lekvár mellett akár a házi kacsamájkrém vagy a tepertőkrém is.

A receptnek talán az a legizgalmasabb tulajdonsága, hogy kedvünk szerint formázhatjuk a kalácstésztát: a fenti leírás mindössze csak az egyike a magyar szakácskönyvekben fellelhető számos formázási útmutatónak. Ha bármilyen más, egyedi formára vágyunk (például sima koszorúra, fonott szívre vagy 8-as alakra), nyugodtan formázzuk meg tetszésünk szerint a kalácsot, ugyanis nem a forma a lényeg, hanem az, hogy esztétikus süteményt kapjunk. Nekünk nagyon ízlett, biztosan elkészítjük máskor is.

Fotók: Tóth Viktória