Medvék, halottas menet, pálinka és farsangi fánk: hatalmas mulatsággal űzik el a telet a magyar faluban

Ha Szatmár-Beregben olyan szavak kerülnek szóba, mint pulyaszedő, cigányasszony, medve, gólya vagy halottas jelenet, sokaknak automatikusan Panyola jut eszébe – nem véletlenül. A település immár több mint egy évtizede tudatosan éleszti újra azokat a farsangi szokásokat, amelyek egykor a térség mindennapjaihoz tartoztak.

A hagyomány gyökerei egészen 1965-ig nyúlnak vissza: ekkor egy televíziós stáb rögzítette a panyolai farsangi dramatikus játékokat Ujváry Zoltán professzor gyűjtései alapján. Ezek az emlékek szolgáltak alapul ahhoz az újjáélesztő munkához, amely ma már országosan is ismertté tette a falut.

„Immáron 12 éve űzzük el a telet hagyományőrző felvonulással. Kezdetben a falu szórakoztatására elevenítettük fel, mára azonban konferenciák, kiállítások és komoly gyűjtőmunka kapcsolódik hozzá” – mondta Muhari Zoltán, Panyola polgármestere. A Szamosparti Nyugdíjas Klub féltve őrzött emlékeit a fiatalabb generációkkal együtt porolták le, így vált a farsang újra élő, közösségi szokássá.

A maskarások – helyiek és messzebbről érkezők egyaránt – végigjárják az öt utcából álló falut, miközben több megállónál néptáncbemutatók, dramatikus jelenetek és kóstolók várják a látogatókat. A tavaly nagy sikert aratott panyolai lakodalmas, a lyánykérés jelenete idén is visszatér.

A farsangolók 12 órától a Fesztiváltéren (Szamosvég utca 5.) gyülekezhetnek, ahol disznótoros ételek, farsangi fánk és az elmaradhatatlan szatmári szilvapálinka gondoskodik a jó hangulatról. Az eseményhez idén a szlovákiai Perbenyik testvértelepülés is csatlakozik, tovább erősítve a határon átnyúló hagyományőrzést.

A felvonulás végül visszatér a Fesztiváltérre, ahol táncházzal, Heit Lórival és zenekarával zárul az este – méltó módon búcsúztatva a telet a Szamos mentén.

Fotó: MTI