Meglepő dolog derült ki a magyar áramellátásról: ilyen még nem volt soha!

A MAVIR előzetes adatai szerint csütörtök délelőtt, nem sokkal 10 óra előtt a hazai villamosenergia-rendszer terhelése mintegy 7 700 megawatt (MW) körüli értékre emelkedett, ami új történelmi rekordot jelent. A hitelesített, végleges adatot a rendszerirányító később közli. Az eddigi csúcs közel egy évvel korábban, 2025. január 20-án született, amikor a bruttó rendszerterhelés kora délután érte el a 7 663 MW-ot - közölte a Portfolio.

A mostani fogyasztási csúcsot döntően a fűtési igény hirtelen növekedése okozta. Az Időkép beszámolója szerint az idei tél eddigi leghidegebb reggelére ébredt az ország, helyenként széllel kísért, különösen csípős idővel. A MAVIR adatai alapján a rekordszintű terhelés idején a magyar áramigény közel 30 százalékát a hazai gázerőművek, valamivel több mint 23 százalékát a Paksi Atomerőmű, mintegy 5 százalékát a naperőművek, közel 3 százalékát a hazai barnakőszén-lignit blokkok, nagyjából 2,5 százalékát a biomassza-erőművek, csaknem 2 százalékát pedig a hazai szélerőművek termelése fedezte.

Az országos fogyasztás körülbelül egyharmadát importáram biztosította.

Az importarány emelkedéséhez több tényező is hozzájárult. A Paksi Atomerőmű termelése egy meghibásodás miatt körülbelül 150 MW-tal marad el a maximális teljesítőképességtől. A naperőművek a lehetségesnél több mint 1 000 MW-tal kevesebbet termeltek, noha a rekord idején az ország nagy részén napos, derült volt az idő. A háttérben feltehetően az áll, hogy a napelemek jelentős részét hótakaró borította, ami érdemben akadályozta az energiatermelést.

A magyarországi szélturbinák eközben nagyjából 40 százalékos kihasználtsággal működtek. Ez az időszakhoz képest nem számít rendkívülinek, ám a hazai szélflotta korlátozott mérete miatt így is csak viszonylag szerény hozzájárulást jelent. A beépített szélerőművi kapacitás mintegy 325 MW körül stagnál, mivel az elmúlt nagyjából másfél évtizedben az energiapolitikai szabályozási környezet nem támogatta érdemi bővítését.

A hideg idő a földgázfelhasználásban is azonnal megjelent. Az FGSZ adatai alapján csütörtök reggel a teljes hazai gázfogyasztás 28 000 000 kilowattóra/óra fölé, vagyis valamivel több mint 2,8 millió köbméter/óra fölé emelkedett. Ha ez a szint tartósan fennmaradna, a napi felhasználás bőven meghaladná a 60 millió köbmétert, ami már rendkívül magas értéknek számít, és az utóbbi évek egyre enyhébb telei miatt csak ritkán fordult elő. A gázfogyasztás a délelőtti és kora délutáni órákban valamelyest visszaesett, de az esti és éjszakai időszakban várhatóan ismét érdemben megemelkedik.

A földgázellátás szerkezetéről szintén az FGSZ nyilvános adatai adnak képet. Ezek szerint a hazai felhasználás közel kétharmadát jelenleg a föld alatti gáztárolókból történő kitárolás fedezi, miközben az import és a belföldi termelés is jelentős szerepet játszik az ellátásban. A magyarországi tárolók töltöttsége január 8-án valamivel 57 százalék felett alakult, ami megközelítőleg 4 milliárd köbméter készletnek felel meg. Ez az elmúlt évek egyik legalacsonyabb januári tárolói szintje, ugyanakkor még így is nagyjából az ország éves gázigényének a felét teszi ki.

A rendelkezésre álló mennyiség nagyságát jelzi, hogy a készletek – önmagukban – extrém intenzív, napi átlag 70 millió köbméteres kitárolás mellett is képesek lennének március közepéig fedezni a hazai fogyasztást. Ennek tartós fennmaradása azonban rendkívül valószínűtlen, ráadásul az importlehetőségek és a hazai gázkitermelés is folyamatosan rendelkezésre állnak. Az is lassította a tárolói készletek apadását, hogy december közepe óta az alacsony nemzetközi gázárak miatt gazdaságos volt a fogyasztás jelentős részét közvetlenül a piacról fedezni.

A fűtési igény megugrása az energiapiaci árakban is gyorsan megjelent. A HUPX másnapi piacán a zsinóráram jegyzése a január 8-i kereskedési napra közel 30 eurós emelkedést követően 168,97 EUR/MWh szinten zárt. Mivel Európa nagy részén hasonló időjárási helyzet uralkodik, a kontinens legtöbb országában hasonló irányú áramárpiaci mozgások láthatók, nem egy esetben a magyarországinál is nagyobb mértékű drágulással.

A földgáz nagykereskedelmi ára ehhez képest jóval visszafogottabban reagált. A betárolt tartalékok és a kedvező ellátási helyzet hatására a holland TTF-en, Európa legnagyobb gáztőzsdéjén a spot árfolyam továbbra is érdemben 30 euró/megawattóra alatt marad, lényegében a tavaly év végén elért, másfél éves mélypont közelében.

Az előrejelzések alapján a következő héten Magyarországon is kitart a hideg időjárás, így a fűtési igény és ezzel együtt az energiafogyasztás várhatóan tartósan magas marad. Nem lenne meglepő, ha a következő napokban ismét, akár több alkalommal is megdőlne a villamosenergia-felhasználás jelenlegi rekordja.