Megvan 2025 hazai sztárja: felül rücskös, alul sárga – ismerd meg az év kétéltűjét!

A sárgahasú unka (Bombina variegata) hazánk középhegységeiben és dombvidékein, főként erdei tavak, pocsolyák környékén él. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2025-ben az Év Kétéltűjének választotta, mivel a faj magyarországi fennmaradása komoly veszélyekkel néz szembe.

Különleges, hegyvidéki faj, amely a Kárpátok és a Balkán területein él

Ahogy írják róla, Magyarországon elterjedése szigetszerű, a Dunántúlon megtalálható az Alpokalján, az Őrségben, a Zalai-dombságban, a Zselicben, a Mecsekben és a Tolna-Baranyai-dombvidéken, továbbá a Bakonyban és a Visegrádi-hegységben. A Dunától keletre a Mátrában, az Aggteleki-karsztvidéken és a Zempléni-hegységben él, a Börzsönyből és a Bükkből viszont hiányzik. Általában 300 méteres tengerszint feletti magasság felett fordul elő, de például az Őrségben vagy a Tolna-Baranyai-dombvidéken helyenként 200 méternél alacsonyabban is él. Előfordulását nem kizárólag a tengerszint feletti magasság határozza meg, fontos számára a hűvös mikroklíma és a megfelelő csapadékmennyiség is. Középhegységeink lábánál elterjedése találkozik a síkvidéken előforduló vöröshasú unkáéval, itt kevert állományokat alkotnak

Így ismerhetjük fel

Hátoldala szürkésbarna, a bőrét tüskés szaruszemölcsök borítják. A közeli rokon vöröshasú unka hátoldala hasonló színű, bőrét ellenben lekerekített, lencse alakú szaruszemölcsök borítják. A szemölcsök formája fontos határozóbélyegként szolgálhat a két faj elkülönítése során. Mindkét fajnak előfordul zöldhátú színváltozata is, gyakran normál színezetű egyedek társaságában – írják róla.

A sárga szín a hátán, a lábain és a hasán is megjelenik, melyek elriasztó szerepet szolgálnak a ragadozók ellen. A kis békák 4-6 cm-es hosszúságot érhetnek el, és nappal is aktívak, főként vízben vagy annak közelében élnek.

A sárgahasú unka számára különösen fontosak az időszakos vizes élőhelyek, mint az erdészeti utakon lévő keréknyomok, pocsolyák és forrásmedencék. Szaporodási időszaka tavasztól őszig terjed, és a hímek a nőstényekkel párosodnak, amelyek kis csomókban 50-100 petét raknak.

Klímaváltozás is komolyan veszélyezteti

Élőhelyei komoly veszélyekkel néznek szembe, amelyek középpontjában a klímaváltozás áll. A megnövekedett nyári aszályok és az erdészeti munkálatok következtében a víztestek gyakran kiszáradnak, ami súlyosan fenyegeti a faj fennmaradását. Emellett az inváziós betegségeket terjesztő kitridgomba is súlyos veszélyt jelent.

A sárgahasú unka védelmét különböző természetvédelmi programok segítik, így például a „Kisvízi élőhelyek – források, forráslápok és a kapcsolódó élőhelyek védelme a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén” projekt, amely több mint 200 mesterséges víztestet hozott létre.  A sárgahasú unkát a Berni Egyezmény a II. függelékébe sorolta. Az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelvének II. mellékletében is szerepel, ezért előfordulási helyei bekerültek a Natura2000 Hálózatba.

Hazánkban védett, természetvédelmi értéke: 50.000 Ft.

függeléke is.