Elképesztő, milyen pókokat rejtenek a kertek, lakások: most kiderül, kell-e félnünk tőlük

Magyarország védett pókokban gazdag

Élnek körülöttünk „védett pókok” is, de nincs olyan, hogy kevésbé „értékes” pók, az összes fajnak megvan a maga egyedi jelentősége és haszna, a pókok igenis fontos szerepet töltenek be az élővilágban. Ha nem lennének, egy héten belül ellepnének bennünket a rovarok!

Jelenleg 14 pókfaj élvez védettséget a Kárpát Medencében, közéjük tartozik a szongáriai cselőpók, melyről a HelloVidék olvasói rengeteg fotót küldtek már a szerkesztőségnek. A szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis), ami a farkaspókfélék (Lycosidae) családjába tartozik, és Magyarországon védett állat. Elsődlegesen az Alföld homokos, szikes pusztáin él, függőleges lyukakban. Ez egy viszonylag nagyobb méretű, szőrös pók, akár 4 cm-es testhosszával nálunk a legnagyobb termetű pókfajnak számít. Lábait kiterjesztve akár a 10 cm-es átmérőt is elérheti. Méltán nevezte Kolosváry Gábor 1931-ben a Természet című folyóiratban a „mi madárpókunknak”. Mérete miatt gyakran össze is tévesztik a madárpókokkal, noha kisebb, mint egy átlagos madárpók.

De egy másik ritka szép fajta, a skarlát bikapók is, amelynek rikító vörös színe van. Magyarországon egyik élőhelye a Sas-hegy. Megtalálható a Kelet-Cserhátban is, továbbá a Debegió-hegy északi lejtőjén. Ivari dimorfizmusa szembeötlő. A 7–8 mm-es hím élénk piros utótestét négy, négyzet alakban elhelyezkedő fekete pont díszíti. A hímnél jóval nagyobb nőstény potroha egyszínű fekete. Elnevezésük pedig onnan ered, hogy a hím veszélyhelyzetben fejét leszegi, mint a bika, potrohát pedig felemelve tartja.

Egy ilyen pókkal találkozott a HelloVidék egyik szerkesztője is, rövid kirándulása során. Fotón mutatjuk is a különleges példányt.

Védett pók még a karéjos keresztespók, amelynek eszmei értéke 5000 forint. Alkatában sok hasonlóságot mutat a nálánál sokkal gyakoribb darázspókkal, ugyanakkor a nőstény potrohának különleges karéjozottsága alapján összetéveszthetetlen bármely más európai pókfajjal.

Kell-e tartanunk veszélyes fajoktól?

Magyarországon nincs okunk tartani a pókoktól, a hazai pókfajok szinte mindegyike teljesen veszélytelen az emberre nézve. Ez igaz az erdőkön-mezőkön és a lakásban megtalálható pókokra is. A közhiedelemmel ellentétben a legritkább esetben marják meg az embert, legtöbbjük csáprágója nem is eléggé erős ahhoz, hogy az emberi bőrt átszúrja. A lakásokban, padlásokon mindenhol jelenlévő kaszáspókoknak méregmirigyük sincs, így tényleg teljesen ártalmatlan állatokról van szó

- kedte Braunmüller Lajos az Agrárszektor főszerkesztője.

Mint mondta, a pókok nagy részének a látása nem jó, ezért fordulhat elő, hogy tévedésből a közelünkbe kerülnek, ha azonban felismerik az ember jelenlétét, általában menekülőre fogják. Teljesen alaptalan az a városi legenda is, hogy álmunkban ránkmásznak, vagy akár lenyelhetjük őket.

A pókok ugyanakkor nagyon fontos ökológiai szerepet töltenek be, és vadászatukkal az embert is szolgálják: környezetünkben nagy mennyiségben irtják a szúnyogokat, legyeket és más, nemkívánatos ízeltlábúakat

- hívta fel a figyelmet.

Magyarországon mindössze két pókfaj él, amelytől tanácsos tartani, de komoly veszélyt ezek sem jelentenek. A fokozottan védett, sajnos az utóbbi száz évben drámaian megritkult szongáriai cselőpók marása fájdalmas lehet, nyomában piros duzzanat maradhat, csípésre ugyanakkor csak akkor kerül sor, ha az állatot kézbe vesszük és veszélyben érzi magát - és még ekkor sem biztos. A marásnak komoly egészségi következményei nincsenek

- magyarázta a szakembe.

A másik faj a mérges dajkapók, amelynek már erősebb mérge van. Felnőtt, egészséges ember esetében is rosszullétet okozhat a marása, idős, legyengült embereknél vagy gyerekeknél potenciálisan halálos is lehet, erre azonban évtizedek óta nem volt példa. A mérges dajkapók háborítatlan, nedves réteken él, a környezetünkben szinte biztosan nem találkozunk vele, lakásokba soha nem megy, éppen ezért emberrel szinte soha nem kerül kapcsolatba

- mondta el a HelloVidéknek Braunmüller Lajos.