Két éve kiszáradt teljesen, ma már újra teljes pompában látható: vajon idén mi vár a Vekeri-tóra?

Első körben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot kerestük fel a témával kapcsolatban, Csűrös Krisztián, az TIVIZIG igazgatója pedig a következőket írta lapunknak válaszában:

A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a Vekeri-tó vízellátása kapcsán vízkormányzási feladatokat végez az állami fenntartású csatornákon, így az alábbi tájékoztatást adjuk: a Debrecentől keletre fekvő Erdőspusztai-tározók belvíz tározóként létesültek az 1970-es években, elsődleges funkciójuk ma is a belvíztározás. A Vekeri-tó szintén ebben az időszakban létesült jóléti céllal. A tározók és a Vekeri-tó feltöltése, vízpótlása csak természetes úton, a vízgyűjtőn összegyűlő csapadékból lehetséges, emiatt csapadékszegény időjárás esetén a vízutánpótlás nem biztosított. A 2022. évi rendkívüli aszály idején ezért száradtak ki teljesen ezek tározók. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a Nyírségi területeken lehullott csapadékból lefolyásnak indult felszíni vizeket folyamatosan kormányozza a Debrecen környéki tározók irányába. A Vekeri-tó vízellátása a Kati-éren történő duzzasztás révén biztosítható: a vízszintet csaknem két méterrel megemelve, gravitációsan folyik be a víz a Vekeribe egy összekötő csatornán keresztül. 2023. év elején az akkori csapadékos időjárásnak köszönhetően újra jelentős mennyiségű vizet tudtunk bejuttatni a Vekeri-tóba. A mostani csapadékos télnek köszönhetően jelenleg 150 cm-es vízszint mellett mintegy 170 ezer köbméter víz van a tóban. A többi Erdőspusztai-tározóban – Fancsika I., II., III., Bodzás, Halápi – kialakultak mostanra egybefüggő vízfelületek, további vízutánpótlásuk az érkező csapadék függvénye. A csatornák műtárgyainak üzemeltetésével igyekszünk minél több vizet visszatartani ezekben a létesítményekben. Ami a tározók mesterséges vízpótlását illeti: a vízügy kezdeményezője és előkészítője volt a CIVAQUA programnak, amely mint komplex vízszolgáltató rendszer egyszerre biztosíthatja a természetvédelem, a vízgazdálkodás, valamint az idegenforgalom és rekreációs igények kielégítését Debrecen térségében, a Keleti-főcsatorna vízbázisára épülve. Ez a fejlesztés oldaná meg az Erdőspusztai-tározók és a Vekeri-tó vízutánpótlását csapadékszegény időszak esetén. A fejlesztés első ütemét, a Civaqua-Tócó projektet 15,7 milliárd forintos európai uniós támogatás révén az Országos Vízügyi Főigazgatóság konzorciumi partnereként tavaly év végére fejezte be igazgatóságunk, a Debreceni Önkormányzattal együttműködve. Ennek keretében a Debrecen nyugati részén fekvő Tócó vízfolyás felső szakaszának revitalizációja, új életre keltése történt meg. Ezzel párhuzamosan zajlott a CIVAQUA program következő ütemeinek előkészítése is. Ennek során – ugyancsak európai uniós támogatás révén – egyebek mellett a Nagyerdő, valamint az Erdőspusztai-tározók vízpótlásának műszaki megvalósítási lehetőségeit készítették elő a szakemberek. Ezekre a tervekre alapozva, a fejlesztések mielőbbi megvalósítása érdekében, pályázunk további európai uniós forrásokra.

Mivel a debreceni Vekeri-tó fenntartója, üzemeltetője a Nyírerdő Zrt., így megkerestük Juhász Lajost is, a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészetének igazgatóját a témával kapcsolatban. Az igazgató a HellóVidéknek elmondta:

A 17 hektáros Vekeri-tó kialakítása 1974-re tehető. A tó tervezői az akkori csapadékviszonyok mellett már előre jelezték, hogy a vízgyűjtőterület nem biztos, hogy kellő vízmennyiséggel tudja a Debrecen környéki közjóléti tavakat, így a Vekeri-tavat ellátni. Számításaik szerint 10 évből egyszer kiszáradhat a Vekeri-tó is. Szerencsére a hidrológiai számítások nem teljesen váltak be, mert csak kétszer száradt ki a Vekeri-tó megépítése óta. A tó flórája- és faunája egy normál alföldi tó élővilágát tükrözte, halak, kétéltűek, vízimadarak lakhelye lett. Az elmúlt év kedvező csapadékviszonyai lehetővé tették, hogy a tó maximális vízszintig fel lett töltve, kora tavaszig. Jelenleg a tó fel van töltve és reméljük ez évben is egy elfogadható vízszinten marad. A Debreceni Erdőspusztákon a Fancsikai- és Mézeshegyi tórendszer tavaiban értékelhető vízmennyiség nincsen, mivel a vízgyűjtőterület vízhozamát maximálisan a Vekeri-tó felé irányították. A térségben a kiszámítható vízhozamokat majd a Civaqua-program adhatja. A csapadékviszonyokban jelentős változásoknak kellene történnie ahhoz, hogy emberi behatás nélkül visszaállhassanak az egész tórendszerben a 90-es években megszokott üzemvízszintek

- foglalta össze a szakember.