Leesik az állad: ilyen kilóáron árulják a nemrég uniós oltalmat kapott Lajta sajtot

A Lajta sajt nevét a Lajta folyóról kapta, amely Győr-Moson-Sopron vármegyében, Mosonmagyaróvárnál ömlik a Mosoni-Dunába. A sajt az egyik legújabb magyar sajtféleség volt a második világháború előtt, amely mind a belföldi forgalomban, mind a külföldi piacon rövid idő alatt igen kedveltté vált.

A sajtot az 1930-as évek végén Takó Imre irányításával és a Tejgazdasági Kísérleti Intézet közreműködésével Egyed István dolgozta ki Mosonmagyaróváron. Amikor a háború után a nagyüzemek államosításával megkezdődött a keménysajt-gyártás növelése, számos újfajta sajt előállítását kezdték meg. Ezek közé tartozott a Lajta is, ami az 1950-es évek elején került ipari termelésbe. Azóta folyamatosan gyártják.

Közel tíz évvel ezelőtt alakítottuk a Tradicionális Magyar Sajtok Egyesületet amelynek a fő célkitűzése az volt, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyében született sajtok valamiféle védelmet kapjanak.

- mondta lapunk megkeresésére Dr. Unger András

A Tradicionális Magyar Sajtok Egyesületének elnöke szerint, ezzel együtt összesen már két sajtnak a védelmét sikerült megszerezniük.

Mind a két sajt Mosonmagyaróváron született, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetben, az egyik a Moson Megyei Csemege Sajt, amire az uniós védelmet már 2020 áprilisában megkaptuk, a Lajta sajtét pedig most sikerült elnyerni

– hívta fel a figyelmet.

A Moson Megyei Csemege Sajt gyártástechnológiáját még az 1910-es években dolgozták ki Újhelyi Imre irányításával. A szakember szerint mindkét sajtnak a jellegzetessége az, hogy rúzsflórával érik, ami azt jelenti, hogy intenzíven érnek, nagyon jellegzetes pikáns ízük van, és nagyon könnyen emészthetők.

A Moson Megyei Csemege sajt nagyobb, 3-5 kg, míg a Lajta sajt ennél valamivel kisebb. A fő különbség a két sajt között, hogy a csemege sajt éjjel érlelt, a Lajta pedig nem olyan hosszan érlelt, ami miatt jobban is szeretik a fogyasztók.

- hívta fel a figyelmet.

Ami a magyar sajtfogyasztást illete a szakember azt mondta, hogy a koronavírus világjárványt megelőző időszakban felívelő pályát írt le a sajtok utáni kereslet. Ám a járvány, az infláció, az orosz-ukrán konfliktus ezt a folyamatot megtörte.

Az éves sajtfogyasztás átlagosan 8 kg körül van idehaza, ami nem olyan sok, ha figyelembe vesszük azt, hogy a franciáknál évente 25 kg sajtot is elfogyasztanak átlagosan

– tette hozzá.

Maga a Lajta sajt ára körül is óriási a szórás, lapunk összesítése alapján például a GRobyban 7990 forintot is elkérnek 1 kg sajtért az interrneten, de ha egy picit szemfülesebbek vagyunk akkor 4 ezer forintért is találunk speciális webshopokban. Ugyanakkor az is igaz, hogy nagyon sok helyen átmenetileg hiánnyal kell számolnunk.

Érdekes de az általunk megnézett nagy külföldi multik oldalán sehol se találni a Lajta sajtból, így elmondható, hogy nem könnyű idehaza hozzájutni jelenleg az ínyencséghez, mivel nincs országos lefedettsége.

Az elszálló energiaárak természetesen ezt az ágazatot is erősen megviselik. Unger András szerint leginkább a tej ára az, ami kihatással van a sajt árának alakulására.

Nehéz jó sajtot csinálni

A Lajta készítése nagy gyakorlatot kíván. A feldolgozásra kerülő tej megfelelő minőségén túl a technológiában előírt hőmérséklet, idő, savfokemelkedés, rögnagyság, páratartalom a legfontosabb tényezők, amelyek betartásával, illetve - bizonyos határok között - szakértelmen alapuló korrigálásával egyenletes és jó minőségű termék állítható elő.

Készítésének lépései sokban hasonlítanak a Moson megyei csemegesajtéihoz. Különbséget a nagyobb zsírtartalmú tej, a hosszabb alvadási idő miatti lágyabb állomány, valamint a fajlagosan nagyobb felületen történő kéregflórás érlelés eredményez.

A Lajta sajt 2011 óta viseli a HÍR védjegyet. A földrajzi árujelző oltalom a jogi védelmen túl növeli a termék megkülönböztethetőségét a kereskedelemben, valamint segíti a fogyasztót a vásárlási döntés meghozatalában, az előállítót pedig terméke népszerűsítésében.