Elkeserítő a magyar egészségügy állapota: több mint 600 praxisból hiányzik az orvos

A KSH adatai szerint 2021-ben 5807 orvos praktizált az alapellátásban, 4473 háziorvos, illetve 1334 házi gyermekorvos. A háziorvosok száma az ezredforduló óta 13%-kal, a házi gyermekorvosok száma 15%-kal csökkent. A csökkenés igazán 2010 után gyorsult fel, 2010 és 2021 között a háziorvosok létszáma 9%-kal, a gyermekorvosoké 13%-kal csökkent. (Eközben a népesség 4%-kal, a gyermekek száma pedig 5%-kal esett vissza). A jelzett folyamatok következtében egyre több lakos jut egy háziorvosra, ill. házi gyermekorvosra. 2000 és 2021 között szinte egyenletesen (összességében 19%-kal) emelkedett az egy háziorvosra jutó ellátandók száma, míg a gyermekorvosok esetében a kedvezőtlen tendencia 2012 után indult be, azóta 13%-kal emelkedett e mutató értéke.

Ha hiányzik valahonnan az állandó háziorvos, az nem azt jelenti, hogy teljesen ellátatlanul marad a lakosság, csak nehezebben férhetnek hozzá az alapellátáshoz. Ilyenkor helyettesítéssel oldják meg, hogy egy település vagy városrész se maradjon ellátatlanul. A helyettesítés rendszerint azzal jár, hogy kevesebb ideig tud ott rendelni a helyettesítő orvos, vagy messzebb lévő településre kell utazniuk a betegeknek. Tehát az eredeti praxisban is romlik a betegek ellátása, mivel a háziorvos túlterheltsége növekszik.

A háziorvosok körében jelentős az elöregedés, azaz a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás, melyet a háziorvosok korfája szemléltet. 2023. februárban 56%-uk 60 éves vagy idősebb volt, míg mindössze 1,4%-uk volt 35 éves vagy fiatalabb. Mindez azt jelenti, hogy a háziorvosi szakmának nincs meg az utánpótlása, ami jelentős ellátási problémákat vetít előre 10-15 éves távlatban. 5-6 éven belül várhatóan a megmaradt háziorvosok elsöprő többsége lesz már a nyugdíjkorhatár felett. Tovább tetézi a problémát, hogy az új ügyeleti rendszer, mely további terhet ró a háziorvosokra, illetve a szűkös praxisfinanszírozás is a nyugdíj felé tereli a már amúgy is korhatár feletti állományt.