Gazként irtjuk a kertben, pedig kiváló levélzöldség: így készül belőle fehérjedús, filléres ebéd

A NAK és a szövetség adatai szerint Magyarországon mintegy 30 ezer hektáron termelnek gyógy- és aromanövényeket. A gyógynövénygyűjtés és -termesztés, elsődleges feldolgozás termelési értéke évente mintegy 15-17 milliárd forint, az elsődleges feldolgozás nettó árbevétele pedig megközelíti a 20-29 milliárd forintot. A gyógy-, aroma- és fűszernövényeket tartalmazó termékek összes piaci forgalma 60-70 milliárd, a teljes szektor becsült nettó kibocsátása pedig 100-120 milliárd forint.

Mind az ipar, mind a lakosság részéről folyamatos a gyógynövények, illetve az alapanyagok iránti igény, így a folyamatos hazai és külföldi kereslet megfelelő hátteret biztosít a termesztés bővítéséhez és a termékfejlesztéshez. Ennek ellenére komoly alapanyaghiány jellemző az ágazatra, a feldolgozó és lepárló üzemek nem tudják kihasználni kapacitásukat

- hangsúlyozták a szakmai szervezetek.

Ha gyógynövényről van szó, hazánk adottságai kifejezetten jónak számítanak.

Itthon gyomnövény, máshol haszonnövényként termesztik

Magyarországon mindegy 120-130 értékes és gyűjthető növényfaj található, ezek közül 70-80 fajt rendszeresen szednek is. A gyűjtés ugyan az elmúlt évtizedekben visszaszorult, de a termelési költségek növekedésével bizonyos fajok –, mint a csalán és a kamilla – esetében újra nő a jelentősége. Bár a fehér libatopot itthon nem sorolják ebbe a kategóriába, Kanadában például a mezőgazdasági növénytermesztés ismert haszonnövénye.

Virágai fehéren lisztesek, maga a növény sűrűn elágazó, levelei hasonlítanak a liba lábára, ezért sok helyen libatalpnak is nevezik. A méhek, ha járják, szép, sárga virágport hordanak róla, a virágméz egyik kiváló összteveője lehet.

Fehér libatop: igazi csodanövény

A helyi ökoszisztéma adottságainak a maximális kihasználása, a biodiverzitás megőrzése, előnyeinek felismerése egyre nagyonbb hangsúlyt kap a mindennapi táplálkozásunkban. Ezért is fontos, hogy felismerjük azokat a "gyomnövényeket" a kertünkben is, amelyek a kiskertben a haszonnövényekként termelt zöldségek mellett teremnek, vagy a pázsitban ütik fel a fejüket, netán a virágágyást veszik körül. Medveczki Zoltán erdész szakirányító és gomba szakellenőr az ehető vadnövényekről, "gyomnövényekről" előszeretettel tájékoztat bárkit.

A nagyüzemi növénytermesztés nagy problémája jelenleg az is, hogy a kizsigerelt talajból nem tudják felvenni a haszonnövények azt a tápanyagmennyiséget, gondolok itt a nyomelemekre és a vitaminokra is, amelyekre az emberi szervezetnek mindenképp szüksége lenne. Ezért is van az, hogy egyre több táplálékkiegészítőt, vitaminkészítményt kell szednie az embereknek az egészségük valamilyen fokú megőrzésére, mert nem ismerik azokat a növényeket és felhasználhatóságukat, amik a lábaik előtt hevernek egy-egy sétájuk alkalmával, vagy akár a kertjükben is felütik a fejüket, netán elszaporodnak

- osztotta meg velünk a tapasztalatait, miközben beavatott néhány növény "titkaiba" is, azok hasznos tulajdonságaira rámutatva.

A libatop a kertekben és a nem művelt területeken való tömeges előfordulása és a magas kalcium-, fehérje- és vastartalma miatt fontos „vadon termő zöldségnövénynek" számít. Saláta, leves és ivólé készítésére egyaránt felhasználható.

Magas kalcium, fehérje és vastartalma miatt érdemes fogyasztani. Idegbántalmak, menstruációs zavarok, máj-, vese és hólyagbántalmak, valamint hasmenés kezelésére is alkalmas.Teája erősítő, étvágyjavító és vizelethajtó hatású. Interneten 500 forintért vehetünk fehér libatop magot, de mi magunk is összegyűjthetjük jártunkban-keltünkben.

Így készíthetünk belőle finom és laktató ebédet

Ha a háziasszonyok által ismert spenót elkészítési idejét vesszük alapul, akkor elmondhatjuk, hogy a libatopot kissé hosszabb ideig kell főzni, viszont elmaradhat az előzetes leforrázása. Íze is a spenótéhoz hasonlít. A magvakat megőrölve a pohánkalisztre emlékeztető anyagot kapunk, amelyet ahhoz hasonlóan készítünk el. Tavasszal az egész növény, később csak a hajtáscsúcsok ehetőek, illetve a kb. 20-30 cm magas növény ehető. A magvakat az első fagyok beköszönte után, a már elszáradt hajtásokon gyűjthetjük.

Libatop leves

A fél kg libatopot, a mályva, tyúkhúr, mezei sóska, útifű, bakszakáll és laboda leveleit durvára vágjuk - ezek helyett használhatunk spenótot és sóskát is, összesen öt-tíz dekagarammot, és fél óráig kevés vízben főzzük, majd leszűrjük, szitán áttörjük. Világos rántást készítünk, a főzővízzel felöntjük és a pépet hozzáadjuk, felforraljuk, fűszerezzük ízlés szerint sóval, fehér borssal, majd levesszük a tűzről. Tálalás előtt tojássárgáját is keverhetünk a levesbe, vagy grízgaluskával is tálalhatjuk.

Libatop főzelék

A libatop és a többi zöldnövény (mezei sóska, bakszakáll, útifű vagy helyettük spenót, sóska) leveleit megmossuk, sós vízben 30 percig főzzük, majd leszűrjük, és apróra vágjuk. Hagymát dinsztelünk, lisztet szórunk rá, és aranysárgára pirítjuk. A növényeket a főzővízzel felöntjük, fűszerezzük sóval, fehér borssal, és 5 percig lassú tűzön felfőzzük. Tálalás előtt tejföllel dúsítjuk.

Libatop galuska

50 dkg nyersen megdarált libatoplevelet és 20 g lisztet 30 g vajban megpárolunk. Két zsömlét 5 dl tejbe áztatjuk, áttörjük, 50 g vajon kicsit megpirítjuk, megsózzuk, megborsozzuk és összekeverjük a libatoppal. Evőkanállal galuskákat szaggatunk belőle, amit sós vízben kifőzünk. Forró vajban megforgatjuk, reszelt sajttal és vajon pirított morzsával meghintve tálaljuk.

A balkáni konyhában több országban is ismert a rétestésztába változatos formában csomagolva töltött túró és levélzöldségek keveréke. A bolgár „banitza”-ba például szezonális vad levélzöldségeket csalánt, sóskát, libatopot, labodát töltenek hagyományosan. A "gyomnövények" nagyobb leveleibe pedig húst is tesznek, a nálunk leggyakrabban használt káposztán és szőlőlevélen kívül a vadnövények közül a martilapu levelét leginkább az erdélyi konyha használta erre a célra, és kedvelt volt a lósóska.

Az alábbi videóban láthatjuk is, mi fán terem a libatop és az elkészítése:

@greens_of_daisy