Elárulta titkát a Krisna-völgy főkertésze: ez a megoldás a brutális élelmiszerárak ellen

Természetes módon termelnek, tehát a természet rendszerét próbálják másolni, követni a somogyvámosi Krinsna-völgyben. Ez alapjaiban véve azt jelenti, hogy a talajművelésük teljesen a természet mintájára épül. Hogy ez mit jelent? Semmiféle vegyszert sem használnak, helyette a talajt folyamatosan takarják, amennyire csak lehetséges.

Krisna-völgyben négy alapelvet követnek a gazdálkodásuk során:

1. Vagy olyan sűrűn ültetnek növényeket, amelyek letakarják maguk a tajart, ám ha nagyobb a térnyerésük, akkor helyben termelt növénytakarót adnak alá, esetleg agroszövetet használnak.
2. Minél nagyobb változatosságot próbálnak teremteni a kertészetben. Ez egyfajta vetésforgót jelen, nagy területen pedig minél változatosabb kultúrákat. A völgy zöldségesében körülbelül 20-25 féle zöldség „forog” 3-4 éves ciklusban. Ezzel a sokféleségre törekednek, hiszen többféleképpen használják a talajt, óvakodva a monokultúrától, ami megvéd a kártevőktől, betegségektől.
3. Egész évben termelnek, tehát élő gyökereket tartanak a földben. Így sosem áll meg a talajborítottság, ami fólia és üvegház tekintetében is teljes takarást jelent, szabad földön pedig hat-nyolc féle takarónövény takarónövény keverékét vetik; ha épp nincs olyan idő, hogy épp vetni tudjanak, beültetik a területet ezzel, aztán lekaszálják. Ennek a jelentősége abban áll, hogy a gyökérnedveken át adják tovább a nap energiáját, a folyékony szén pedig bejut a talajba, ami a talaj életet táplálja. A fotoszintézis télen is működik, a talaj ősztől tavaszig pihen, aztán utána „kiadja magából” – ennek próbálják elkapni a „ritmusát”.
4. Nem ásnak, nem szántanak és ekét sem használnak semmilyen területen, maximum ásóvillával lazítják, levegőztetik a talajt. Figyelnek arra, hogy ne bolygassák meg a talaj szerkezetét és azzal a természet rendjét. Úgy vélik, hogy miután a talajban folyamatos, aktív tápanyagkereskedelem van, ezért nem szabad megszakítani ezt a kapcsolatot.
5. A 4+1. alapelv pedig a komposztálás, az aktív szerves anyag utánpótlás biztosítása. Tapasztalataik szerint erre a legjobb a tehéntrágya komposztálva és jól kezelve, forgatva és öntözve. Így egyrészt nem élnek tovább a gyommagok, de a patogénszervezetek is elpusztulnak, utána pedig kialakulhatnak azok, amelyek a talajépítéshez szükségesek.

A völgyben a talaj egészségét tartják szem előtt, ami a megközelítésük, mondhatni holisztikus szemléletük szerint egészséges növényt és egészséges embert teremt.

A teljes aktívan művelt terület körülbelül 60-80 hektár a Krisna-völgyben. Ide tartozik a mezőgazdasági művelésű rész, a zöldséges és a szórványosan ültetett gyümölcsös, a legelők, de a fa és az erdőgazdálkodást figyelembe véve ennél jóval több. Évente körülbelül 8-12 tonna zöldséget, stabilan 2-3 tonna gyümölcsöt termelünk, de gabonafélékből is kikerül mintegy 20-30 tonna. Két lépcsős gazdálkodást folytatunk, ezek a háztáji és a közös kert.

Minden lakónak van egy kerete, amit havi szinten élelmiszerre tud költeni, termelésből származó és konyhakész dolgok is ezek közé tartoznak. Létezik egy úgynevezett kisraktárunk, ahonnan a központi ellátás történik. Ez utóbbi sokrétű dolog, szigorúan kategóriákra lebontva. A méz mindig elég és még eladásra is jut. Gabona tekintetén általában szintén többlet keletkezik, így értékesítésre is jut. A gyümölcsösnél minden attól függ, hogy volt-e például fagy. A zöldségeknél átlagosan 60-70 százalék között mozog az ellátásunk, ami mind mennyiségben, mind minőségben megjelenik, de akár 200-300 főnek is elegendő. A krumplit mondjuk mindenki szereti, ezért ebből nem tudunk teljes éves ellátást biztosítani. Ami jellemző, hogy a tavaszi induláskor elfogy a téli készlet és még nincs nyári, amit ilyenkor több gabonával ellensúlyozunk, de monotonabbá válik a menü

– mondta el a HelloVidék kérdésére Antal Balázs, egyházi nevén Bálamódaka Dász, a Krisna-völgy főkertésze.

Mindez természetesen óriási segítséget nyújt a folyamatosan dráguló élelmiszerárak forgatagában. A völgyben alaptézisként fogalmazták meg: termeld meg a saját ennivalód, mert akkor mindig lesz. Ahogy arra a főkertész rámutatott, az elmúlt pár évig nem volt a ma tapasztalható nyomás az emberiségen, ám az új koronavírus-járvány ráirányította a figyelmet, így már globálisan érezhető, hogy „valami történik”.

Az emberiség mondhatni elfordult a természettől, közben pedig azt látjuk, hogy a kétharmada már nem a mezőgazdaságban dolgozik, hanem az iparban és a szolgáltatásban. A jó hír azonban az, hogy még mindig minden adott az önellátáshoz, ráadásul a lokális ellátás egészségesebb. Valahol újra meg kell találni az egyensúlyt. Soha nem késő újra, vagy más esetben először, belefogni. A legfontosabb, hogy kicsiben kell kezdeni és fokozatosan felépíteni. Itt is igaz, hogy inkább kicsiben jól csinálni, mint nagyban rosszul. A lelkesedés elvesztése a kudarc miatt a legnagyobb probléma. Én azt javaslom, hogy képezzük magunkat, inkább egy évet járjuk körbe a kérdést és nézzük meg, hogy mi, hogyan működik. Jó ötlet elmenni néhány workshopra is. Sokat segíthetnek a kezdet kezdetén azok, akiknek már van egy működő rendszerük. A terület kiválasztása is nagyon fontos, hiszen szó szerint a hozott anyagból dolgozunk. Érdemes olyan helyet keresni, amit már korábban is műveltek

– magyarázta a szakember.

Lássuk a főkertész tippjeit:

• a kezdéshez mérjük fel az egyszerűbb és a bonyolultabb zöldségeket (a paradicsom igénytelenebb, mint a paprika);
• kezdjünk nyári idényzöldségekkel, mint paprika, paradicsom, stb;
• érdemes a tökkel, cukkinival, rukkolával, salátával, krumplival, hagymafélékkel kezdeni;
• vegyük figyelembe, hogy a sárgarépa nagyon érzékeny a jó minőségű talajra (lassan kel és a gyomok is megelőzhetik);
• kezdjünk el palántázni;
• ha van esetleg fóliánk, akkor jöhetnek a káposzta félék, és ezek közül a bordás kel és a leveles sokkal könnyebben termeszthető mint a hagyományos káposzta;
• akinek fóliája van, egész évben tud termeszteni zöldséget;
• komposztáljunk (így a zöldségek majdnem duplát vagy tovább teremnek);
• alkalmazzunk permakultúrát;
• • ha a lakásban a balkon, erkélyen kezdünk kertészkedni, figyeljünk oda fokozottan a talaj előállítására;
• használjunk magaságyást: a megfelelően lerakott rétegekkel akár teljesen gyommentes is lehet;
• ismerjük meg a közösségi kerteket, hiszen az önellátás nem egyéni szerepvállalás, hanem közösségi feladat: több gazda esetén nagyobb a siker aránya.